ENSZ megemlékezés a maraghai mészárlásról

A maraghai (Hegyi-Karabah) mészárlás áldozatainak emlékműve. | Wikipedia

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának általános vitája keretében az Evangéliumi Világszövetség (World Evangelical Alliance – WEA) 2022. szeptember 21-én a 30 évvel ezelőtt Maraghában meggyilkolt 45 örmény keresztényre emlékezett. A szörnyű mészárlást annak idején a Christian Solidarity International (CSI) emberjogi szervezet csapata is dokumentálta.

2022. szeptember 13-án Azerbajdzsán hadserege ismét megtámadta az Örmény Köztársaságot. Azerbajdzsán katonák mélyen behatoltak örmény területre, városokat és falvakat bombáztak. Már több mint 100 örmény katonát öltek meg; a halottak tényleges száma – katonák és civilek együttesen – valószínűleg ennél sokkal magasabb lesz.

A helyszínelők mészárlás nyomaival szembesülnek

Maragha abban a Hegyi-Karabahban található, örmény területen, amelyet a Szovjetunió a többségi muszlim törökök lakta Azerbajdzsánhoz csatolt. Amikor a Szovjetunió az 1980-as évek végén kezdett fölbomlani, a kis karabahi enklávé örmény lakosai függetlenségre törekedtek. Azerbajdzsán válaszul azóta is igyekszik etnikailag megtisztítani a régiót az örményektől. A WEA közleményében ezt írja: „Maraghát 1992. április 10-én foglalták el az azerbajdzsán csapatok. Partnerszervezetünk, a Christian Solidarity International, az azerbajdzsán csapatok kivonulása utáni napon érkezett a faluba, ahol mészárlás nyomaira bukkant. A túlélők sokkos állapotban voltak, és a fölgyújtott házak üszkös romjai még mindig parázslottak. 45 civilt megöltek, több mint ötvenet túszul ejtettek, és 19 civil eltűnt.”

Hegyi-Karabahot bekeríti az ellenség

Hatéves háború után, amelynek során a közeli Örmény Köztársaság a Hegyi-Karabah enklávéban élő örmények segítségére sietett, 1994-ben egy időre leállt a területért vívott konfliktus. A tűzszünet után Hegyi-Karabah régió de facto független állam maradt, ahol az örmények biztonságban és szabadságban élnek. 2020 szeptemberében azonban Azerbajdzsán és Törökország ismét háborút indított Hegyi-Karabah elfoglalásáért, több ezer embert megölve és több tízezer örményt elűzve otthonából. Ilham Alijev azeri diktátor nyíltan kijelentette: „Ki fogjuk űzni az örményeket az országunkból!”

Dr. John Eibner: „Ma tisztelgünk a mártírok előtt”

A török erők és azerbajdzsán szövetségeseik több mint egymillió örményt gyilkoltak meg 1915 és 1923 között. Ez volt a 20. század első nagy népirtása. „A maraghai mészárlás szemléletes példája annak, hogy az örmény népet továbbra is fenyegeti a népirtás veszélye” – mondja dr. John Eibner, a CSI nemzetközi elnöke a mai helyzetről. Majd így folytatja: „Az örmények sem azerbajdzsán, sem török uralom alatt nem élhetnek biztonságban. Ha elfogadnánk Azerbajdzsán szuverenitását Hegyi-Karabah, illetve bármely más olyan terület felett, ahol örmények élnek, az egyértelműen etnikai és vallási tisztogatás engedélyezését jelentené.” Eibner Genfben így kommentálta az eseményt: „Ma a maraghai mártírok előtt tisztelgünk, kifejezve szolidaritásunkat az örmény keresztényekkel, akik az őket minden oldalról körülvevő fenyegetések ellenére még mindig szülőföldjükön élnek.”

Ezzel párhuzamosan dr. John Eibner fölszólította az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságát, hogy használja föl befolyását az ENSZ-ben, hogy előmozdítsa Hegyi-Karabah önrendelkezési jogának elismerését, az Azerbajdzsánnak nyújtott katonai támogatás megszüntetését, valamint az USA, Oroszország és a regionális hatalmak közötti együttműködést a regionális béke és stabilitás megteremtése érdekében. A CSI nemzetközi elnöke hozzátette, hogy ezek az intézkedések javítanák a békés együttélés feltételeit az ingatag térségben élő emberek között, etnikai és vallási hovatartozástól függetlenül.