Három évvel azután, hogy Irán kibővítette büntető törvénykönyvének egy, az államellenes propagandára vonatkozó cikkelyét, beigazolódni látszanak azok a félelmek, hogy a cél a vallási kisebbségek elleni újabb szigorítás. A jogszabály elsősorban a kereszténységre áttérteket bünteti.
Ezeket a bahá’i nőket felakasztották Shirazban (Irán), mert vallási oktatásban részesítették a gyermekeket.
Iránban több mint egy tucat keresztény hittérítőt ítéltek el a büntető törvénykönyv államellenes propagandával foglalkozó cikke alapján, amelyet 2021 márciusában módosítottak. Az egyik első vádlott ellen, akit az ellentmondásos 500. cikkely alapján gyanúsítanak, már másodszor emeltek vádat.
Az ENSZ Közgyűlés 2023 novemberében elfogadott határozatában azt írta, hogy a keresztények és „különösen az iszlámról áttértek” fokozott zaklatással, megfélemlítéssel, üldözéssel, önkényes letartóztatással és fogva tartással szembesülnek Iránban.
Azt is megállapította, hogy az 500. és a 499. cikk (az állam biztonságát fenyegető csoportokban való részvétel) módosításai „jelentősen fokozták” az elismert és el nem ismert vallási kisebbségek tagjaival szembeni megkülönböztetést, erőszakot és egyéb emberi jogi sértéseket. (Az iráni síita muzulmán teokráciában csak a zoroasztriánusok, a zsidók és a keresztények számítanak elismert kisebbségnek. Irán egyik legnagyobb nem muzulmán csoportja, a bahá’i nem elismert vallás.)
A vallásszabadságot támadják
Az Iráni Iszlám Köztársaság büntető törvénykönyvének 500. cikke büntethetővé teszi „az Iráni Iszlám Köztársaság elleni vagy az ellenzéki csoportokat és egyesületeket támogató bármilyen típusú propagandában való részvételt”.
A módosítás óta ez „az iszlám szent vallásával ellentétes bármilyen deviáns oktatási vagy hittérítő tevékenységre” is kiterjed.
Emberi jogi megfigyelők a jogszabály felülvizsgálatakor azt mondták, hogy ez „totális támadás a vallás- és hitszabadsághoz való jog ellen”. Arra figyelmeztettek, hogy „aránytalanul nagy hatással lesz a vallási és hitbeli kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó egyénekre”.
A 499. és 500. cikkely módosításai – állítja egy iráni vallásszabadságot támogató NGO – „tovább növelik az amúgy is homályos törvények értelmezhetetlenségét”.
„Még nagyobb mozgásteret engednek a bíráknak a legszigorúbb büntetések kiszabásakor azokra az egyénekre, akik az iszlám köztársaságtól eltérő nézeteket vallanak, például azokra, akik az iszlámtól eltérő hitre térnek át” – kommentálta a törvényt Steve Dew-Jones, az Article 18 hírigazgatója.
Az iszlámról áttért keresztények (konvertiták) számszerűen a legnagyobb közösséget alkotják Iránban, de az állam nem ismeri el őket. Ennek következtében nincs hivatalos istentiszteleti helyük, és általában lakásokban gyűlnek össze – olyan összejöveteleken, amelyeket a hatóságok illegálisnak tartanak.
Ítéletek és büntetések
A módosítások 2021. március 5-i hatálybalépése óta az iráni bíróságok legalább 14 keresztény áttértet ítéltek el az 500. cikk alapján.
Az új jogszabály alapján elítéltekre akár 5 év – „külföldi” szervezetekkel való együttműködés esetén 10 év – börtön és az alapvető jogok, például a szavazati jog elvesztése vár, akár 15 évre.
Közéjük tartozik Ayoob Poor-Rezazadeh, Ahmad Sarparast és Morteza Mashoodkari. A három férfi 2022 áprilisában ötéves börtönbüntetést kapott „a szent saríával ellentétes propaganda folytatása és deviáns hiedelmek terjesztése” miatt. Mindannyian idő előtt, 2023 októberében, illetve novemberében szabadultak a börtönből. De mégsem szabadok. Büntetésük hátralévő részét a börtönön kívül töltik, és naponta jelentkezniük kell, hogy a börtön melletti gyárban dolgozzanak.
A hatóságok a módosított cikkelyt nem-konvertiták ellen is alkalmazzák. Anooshavan Avedian iráni-örmény keresztényt 2022 áprilisában tíz év börtönre ítélték „az iszlám szent vallásával ellentétes és azt zavaró propaganda” miatt. A rendőrség teheráni otthonában vette őrizetbe, ahol mintegy 18 keresztény, köztük családtagjai gyűltek össze imádkozni és istentiszteletet tartani.
A házi istentiszteletek tagjai bíróság elé kerülnek
Mások bírósági tárgyalásukra várnak. Közéjük tartozik az Alireza és Amir Nourmohammadi testvérpár. A keresztény hittérítőket és a házi gyülekezet tagjait 2023. december 11-én tartóztatták le a Teherán melletti Karadzsban, és „a szent iszlám törvényekkel ellentétes, deviáns oktatási vagy propagandatevékenységgel, hamis állítások megfogalmazásával vallási területen” vádolták meg őket.
Ez a második alkalom, hogy Alireza Nourmohammadi ellen vádat emelnek a felülvizsgált törvény alapján. Ő és két másik konvertita, Amin Khaki és Milad Goodarzi az első ismert esetek, amikor keresztényeket vádoltak meg a módosított jogszabály alapján. Goodarzi 2023. márciusban, 16 hónap letöltése után szabadult a karadzsi központi börtönből.
Új tendenciák
Az Article 18 és három másik emberi jogi szervezet által kiadott 2024-es éves jelentés szerint az iráni bíróságok 2023-ban összesen 22 keresztényt ítéltek el. A jelentés megjegyzi, hogy a 499. és 500. cikkely mellett a keresztényeket gyakran vádolják a 498. cikkely alapján is, amely a rendszerrel szemben ellenséges csoportok szervezését kriminalizálja, és amelynek példájaként a házi gyülekezeteket tekintik.
Az Article 18 megállapítja, hogy 2023-ban a Bibliát terjesztők egyre gyakrabban kerültek célkeresztbe, és a letartóztatások több mint egyharmada több példány Biblia birtoklásával volt kapcsolatos.
„Aggódunk amiatt is, hogy a konvertitáknak egyre gyakrabban kell részt venniük iszlám papok vallási „átnevelő” óráin, miután kiszabadultak a letartóztatásból vagy börtönből” – mondta Dew-Jones.
