Pünkösd vasárnapján merénylők támadták meg Owo (Délnyugat-Nigéria) Szent Ferenc templomát. Több mint 40 nő, férfi és gyermek halt meg a golyózáporában. Több tucatnyian megsérültek, néhányan súlyosan. Az áldozatok pontos számát még nem tisztázták. Miért nem váltott ki világszerte felháborodást ez a szörnyű, véres tett? Miért ítélte el olyan tétován a nigériai kormány a mészárlást? Miért vannak még mindig szabadlábon az elkövetők?
A gyilkosságot lekicsinylik
Baroness Caroline Cox (Humanitarin Aid Relief Trust Hart), Hassan John lelkész (Nigériai Anglikán Egyház) és Joel Veldkamp (CSI) június 28-án online panelen vitatták meg a nigériai emberi jogi helyzetet, amelyet évek óta követnek. 2022 tavaszán személyesen, kézből szereztek információkat a helyszínen. Számukra egyértelmű: „Nigéria egyes részein a világ szeme előtt etnikai tisztogatás zajlik.” A tisztviselők lekicsinylik az erőszakot Nigéria középső részén, Middle-Beltben. A nigériai sajtó elborzasztó napi hírei merényletekről – különösen a keresztény lakosság ellen – mást mondanak. A CSI fölsorolja a nigériai médiában elkövetett támadásokról szóló összes sajtóközleményt.
Veldkamp: „Ez egy szervezett kampány!”
Joel Veldkamp, a Christian Solidarity International (CSI) munkatársa hozzászólásában hangsúlyozta: „Ezek nem véletlenszerű gyilkosságok.” A terrort és a halált célzottan használják fel arra, hogy kiűzzék a keresztényeket Közép-övből. A déli Kaduna régióban már 145 egykori keresztény közösséget foglaltak el a fulani milíciák és az őket követő telepesek. Veldkamp így folytatta: „Benue államban több mint egymillió keresztényt támadtak meg és űztek el. Plateau államban pedig számos keresztény falut meghódítottak és átneveztek.” Ez elfedi az előző lakosokhoz fűződő kapcsolatot, ami a népirtás klasszikus stratégiája. Joel Veldkamp egyértelművé tette: „Ez egy szervezett etnikai tisztogatási kampány, sőt talán népirtás is.”
A kormány kudarcot vall
Bár a nigériai hadsereg mindenütt jelen van Közép-övben, a keresztény civilek elleni támadások továbbra is töretlenül folytatódnak. Joel Veldkamp: „A túlélők elmondták nekünk, hogy a hadsereget hívták segítségül. De a katonák csak a támadások befejezése után jöttek; néha órákkal vagy akár napokkal később.” Veldkamp nem tudja megmondani, hogy a nigériai biztonsági erők vagy azok egy része valóban együttműködött-e a támadó fulani milíciákkal. Tagadhatatlan azonban, hogy a nigériai hatóságok üldözik azokat az újságírókat és bejelentőket, akik felhívják a figyelmet erre a válságra. A kormánynak nem sikerül megállítani az erőszakot.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szerepe
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szoros kapcsolatban áll a nigériai kormánnyal. Nagy összegeket fektettek be a nigériai hadsereg kiképzésébe és felfegyverzésébe. „Egy olyan hadseregbe, amely most tétlenül nézi, hogy a keresztényeket kiűzik hazájukból” – állítja Veldkamp. A vallás- és meggyőződésszabadságról miniszteri konferenciát tartottak Londonban 2022. július 5-én és 6-án. Joel Veldkamp a CSI megbízásából részt vett a konferencián, és kritikusan fogalmazott: „Nigériában a világ talán leghalálosabb vallási üldözését éljük meg anélkül, hogy az USA és Nagy-Britannia befolyását felhasználná annak megállítására. Szóba kerül egyáltalán Middle-Belt helyzete? Középső-öv „az a hőmérő, amellyel az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vallásszabadság iránti elkötelezettségének komolyságát mérik Nigériában. Etnikai tisztogatás folyik ott, lassított népirtás.” Ha egy kormány valóban törődik Nigériával és a vallásszabadsággal, akkor csak egy követelés van: „Hagyd abba a gyilkosságot! Mentsd meg Middle-Beltet!»
Fiona Bruce: „Nigéria egyre inkább kérdéssé válik az alsóházban”
Az online panel egyik vendége Fiona Bruce brit képviselő és a vallás- és meggyőződésszabadság különmegbízottja volt. Megköszönte Joel Veldkampnak a „meggyőző előadást”, és megígérte, hogy továbbítja annak tartalmát Vicky Ford Afrikáért felelős miniszternek. Bruce arra biztatta az emberi jogi szervezeteket, hogy tartsák fenn a nyomást. Ő maga nemrég sürgős kérelmet nyújtott be az alsóházban, és az első vita már meg is történt. Nigéria egyre inkább kérdéssé válik a brit alsóházban. Bruce csalódottságának adott hangot az Egyesült Államok nigériai politikája miatt.
Az amerikai szenátorok hangsúlyozzák a CSI jelentőségét
Június 22-én a CSI nemzetközi elnöke, dr. John Eibner sürgette Liz Truss brit külügyminisztert, hogy javasoljon állásfoglalást a vallás- és meggyőződésszabadságról szóló miniszteri konferencián, amelyben felszólítja Antony Blinken amerikai külügyminisztert, hogy tegyék vissza Nigériát a vallásüldözéssel kapcsolatos „különleges aggodalomra okot adó” országok lstájára. Egy héttel később, június 29-én öt amerikai szenátor (Josh Hawley, Marco Rubio, Mike Braun, James Inhofe és Tom Cotton) válaszolt a CSI felhívására. Felszólították Blinken külügyminisztert, hogy helyezze vissza Nigériát a listára.
További együttműködés
A Vallás- és Meggyőződés Szabadságáról Szóló Nemzetközi Miniszteronferencia (ForB) célja volt, hogy felhívja a figyelmet a vallásszabadság előtt álló jelenlegi kihívásokra világszerte. Ugyanakkor a vallásszabadság védelmére irányuló erőfeszítéseket össze kell hangolni és elő kell segíteni. A cél egyértelmű: az embereket nem szabad megkülönböztetni vagy üldözni világnézetük vagy vallásuk miatt. Ezt az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 18. cikke mondja ki. A londoni konferencia zárónyilatkozata ismét hangsúlyozta:
„Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.”
Ezt ma sok országban megkérdőjelezik. A következmények mélyek. A vallás- és meggyőződés szabadsága fontos az emberi jogok összefüggésében. A londoni konferencia végén felhívták a kormányokat, az emberi jogi szakértőket és a vallási képviselőket, hogy működjenek együtt a globális kihívásoknak való megfelelés érdekében a vallásszabadság védelme érdekében.
„A kormányoknak más a programjuk”
Joel Veldkamp, a CSI nemzetközi kommunikációs vezetője és a miniszteri konferencia résztvevője rámutat a különbségekre. A londoni konferencia egyrészt kiváló találkozónak bizonyult a különböző emberi jogi szervezetek képviselői számára. Találkoztunk, kapcsolatokat kötöttünk, eszmét cseréltünk. Másrészt az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kormánya a konferenciát saját vallásszabadsági programjának előmozdítására használta fel. Ugyanakkor a legsúlyosabb vallásüldözésekről alig esett szó. Veldkamp a következőket sorolja föl: „Az örmény keresztények elleni etnikai tisztogatás veszélye Hegyi-Karabahban, török invázió veszélye Észak-Irakban és Észak-Szíriában, ahol a keresztények és a jezidik vallási kisebbségei veszélyben vannak, a keresztények lappangó népirtása Közép-Nigériában és a súlyosan elnyomott szíriai keresztény közösségek.” Veldkamp az emberi jogi szervezetek függetlenségére utal. „Nem szabad félnünk beszélni olyan kérdésekről, amelyekkel az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nem akar foglalkozni.”
