Hegyi-Karabah egészségügyi minisztere: „A honfitársaim bele fognak halni!”

120 ezer örmény keresztény rekedt a szülőföldjén Hegyi-Karabahban az azeri blokád következtében. A helyzet drámaian romlik. „A honfitársaim bele fognak halni!” – mondja Vardan Tadevoszian, Karabah egészségügyi minisztere és a CSI partnere.

Adomány
A súlyos betegek számára a Vöröskereszt furgonja az egyetlen eszköz, hogy Örményországban kezeléshez jussanak. Vardan Tadevoszian szerint azonban ez egyre nehezebbé válik. | Artsakh Human Rights Ombudsman

A súlyos betegek számára a Vöröskereszt furgonja az egyetlen eszköz, hogy Örményországban kezeléshez jussanak. Vardan Tadevoszian szerint azonban ez egyre nehezebbé válik. | Artsakh Human Rights Ombudsman

A Hegyi-Karabahban élő 120 000 keresztény humanitárius helyzete láthatóan romlik. Ennek oka, hogy Azerbajdzsán lezártaa a kis örmény enklávét az Örmény Köztársasággal köldökzsinórként összekötő egyetlen keskeny utat, az úgynevezett Lacsin-folyosót*.

Vardan Tadevoszian, a CSI projektpartnere túlságosan is jól ismeri a lakosság szenvedéseit hazájában. Egyrészt ő Hegyi-Karabah egészségügyi minisztere, másrészt egy rehabilitációs központot vezet a fővárosban, Sztyepanakertben, amelyet a CSI támogat.

 

Túlárazott élelem

A CSI-nek adott interjúban Tadevoszian leírja a helyi gazdaság helyzetét, amely a külvilágból érkező ellátás hiánya miatt katasztrofális: „A tojás ára megháromszorozódott a blokád óta. A paradicsom tízszer drágább, az almáért pedig 30-szor annyit fizetünk, mint december 12-e előtt.”

Közben – mondja – a főváros utcái szinte kihaltak, mivel nincs üzemanyag a járművekbe. Csak a mentőautók és néhány busz közlekedik még. „Az üzemanyaghiány miatt a gazdák nem tudják eljuttatni az élelmiszert Sztyepanakertbe” – folytatja a CSI helyi partnere.

 

Humanitárius katasztrófa

A rendkívüli üzemanyaghiány az egészségügyi ágazatra is súlyos hatással van. A hegyi-karabahi egészségügyi minisztériumnak a normális üzemanyag mindössze 30%-ával kell beérnie. Ennek nagy részét a kórházak generátoraihoz használják, például az MRI-készülékekhez, amelyek egyébként meghibásodnának. „Az intézkedések ellenére jelenleg több száz embert nem vagyunk képesek megműteni – folytatja Tadevoszian. – Hiányoznak az ehhez szükséges gyógyszerek.”

Hegyi-Karabahban mindenből hiány van, és a helyzet egyre rosszabb: a közelmúltig a karabahi örmények legalább kisebb élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerszállítmányokban reménykedhettek a Vöröskereszttől és az orosz békefenntartóktól. De 2023. június 15-én Azerbajdzsán az orosz békefenntartók előtt is lezárta a Lacsin-folyosót.

Az orosz katonák most helikopterrel szállítják az utánpótlást a bázisukra. „Ez az ellátmány azonban csak saját magukra vonatkozik. Hozzánk semmilyen humanitárius segély nem jut el – se gyógyszer, se élelmiszer, se üzemanyag, semmi!”

De ez még nem minden: július elejétől Azerbajdzsán drasztikusan korlátozta a Vöröskereszt segélyszállítmányait is.

A helyzet egyre bizonytalanabbá válik. Azerbajdzsán rendszeresen megtámadja az örmény templomokat. | © CSI
A helyzet egyre bizonytalanabbá válik. Azerbajdzsán rendszeresen megtámadja az örmény templomokat. | © CSI

Zaklatás orvosi vészhelyzetben

Azokat a betegeket, akik nem kapnak megfelelő orvosi ellátást Hegyi-Karabahban, elméletileg a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) furgonjaival az örmény fővárosba, Jerevánba lehetne szállítani. De ezeknek a járműveknek a kapacitása nagyon korlátozott – jegyzi meg Tadevoszian, aki egészségügyi miniszterként felel azért, hogy kik kerülhetnek föl az ICRC szállítási listájára.

De végső soron Azerbajdzsán dönti el, ki hagyhatja el a területet. A megszálló hatalom pedig egyre jobban korlátozza a kilépés lehetőségét. A közelmúltig a betegeket elkísérhette házastársuk vagy gondozójuk és öt év alatti gyermekük is Jerevánba.

De 2023. július 14. óta a betegek gyermekei már nem mehetnek velük, függetlenül attól, hány évesek. Tadevoszian elmond egy jellemző esetet: „Megkérdeztem a Vöröskereszt küldöttségének vezetőjét: »Mi lesz azokkal az édesanyákkal, akik még szoptatják a babájukat? Ők magukkal vihetik a csecsemőjüket?« De ő nemet mondott, majd keserűen hozzátette: »Higgye el, nem én vagyok a döntéshozó.«”

Azokat is zaklatják, akiknek megengedik, hogy kezelésre menjenek. Nemrégiben Azerbajdzsán saját orvoscsoportot küldött az ellenőrzőpontra. Ők megvizsgálják a betegeket, hogy megbizonyosodjanak arról, „valóban betegek”. Néha az azerbajdzsánok videókat készítenek az ellenőrzőpontra érkező betegekről, amit közzétesznek a közösségi médiában.

Aztán egy bizonyos ponton már az összes oda érkező beteg teljes kórtörténetét kezdték követelni – jegyzi meg Tadevoszian. „Nem voltam hajlandó ezeket kiadni nekik. Végül ejtették a követelést.”

 

A vetélések megháromszorozódtak

A blokád és folyamatos azeri zaklatás alaposan megviseli a hegyi-karabahi örmény keresztények egészségét. Múlt héten a helyi hatóságok bejelentették, hogy a várandós anyák körében a vetélések száma megháromszorozódott a blokád óta.

 

Kitartás és félelem

Tadevoszian még ilyen szélsőséges körülmények között is folytatja munkáját a CSI által támogatott sztyepanakerti rehabilitációs központban. Napközben egészségügyi miniszterként dolgozik, este pedig a rehabilitációs központ igazgatója. A személyzetnek sikerült fenntartania a hidroterápiás kezeléseket a pácienseknek, mivel a fűtési rendszert gázolajra állították át. A készletek még több hónapig kitartanak. Emellett néhány fürdőszobát felújítottak, hogy azok a kerekesszékesek számára is könnyebben megközelíthetők legyenek.

A kilátások mégis borúsak, Tadevoszian attól tart: „Az emberek hamarosan meg fognak halni.” Ehhez jön még az a tény, hogy Hegyi-Karabah 120 000 lakosának folyamatosan azzal a félelemmel kell együtt élnie, hogy bármikor bekövetkezhet egy újabb azerbajdzsán támadás.

A CSI népirtásra figyelmeztetést adott ki a térségben élő örmény keresztények számára. A szervezet emellett fölszólítja az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és az EU-t, hogy gyakoroljanak nyomást szövetségesükre, Azerbajdzsánra, hogy szüntesse meg a blokádot, nyújtson humanitárius segélyt Hegyi-Karabahnak, és ismerje el a karabahi örmények önrendelkezési jogát.

* Lacsin-folyosó: A kis-kaukázusi Karabah-hegység keleti lejtőin található Hegyi-Karabah, amelyet Örményországtól egy keskeny földsáv választ el (a közvetlen összeköttetést az 1993-ban katonai erővel megnyitott lacsini folyosó biztosítja). A Lacsin-folyosó stratégiai jelentősége éppen ezért is értékelődött föl már az első örmény–azeri háború idején, a 90-es években. A szakadár örmény egységek a karabahi régió után ezt a területet foglalták el először, és ez az útvonal tette lehetővé a harckocsik és más hadieszközök szállítását, így tudtak további területekre benyomulni.

 

A hegyi-karabahi egészségügyi miniszter aggódik a fiatal anyák és csecsemőik miatt

Hozzászólás

Megjegyzés elküldve.

A megjegyzés sikeresen elküldve, amint egy rendszergazda ellenőrizte, itt jelenik meg.