Hegyi-Karabah lerohanását követően Baku néhány hete lerombolt egy több száz éves templomot és egy temetőt Şuşa városában, amint azt műholdas felvételek mutatják. Ezzel megsérti a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) határozatát.
A Keresztelő Szent János templom 177 éves volt. | © CSI
Azerbajdzsán megkezdte a keresztény helyek lerombolását Hegyi-Karabahban, a világ egyik legrégebbi keresztény közösségében, amelyet 2023 szeptemberében foglalt el Örményországtól. A pusztításra annak ellenére került sor, hogy Baku biztosította nemzetközi közösséget: megvédi és megőrzi a régió vallási örökségét.
Azerbajdzsán 2023. szeptemberben kilenc hónapos ostrom után megtámadta Hegyi-Karabahot. Több száz embert megöltek, és mintegy 100 000 helyi örmény keresztény lakost a szomszédos Örményországba űztek. Azerbajdzsán korábban két háborút is vívott Örményországgal a területért, 1988-94-ben és 2020-ban.
A temető elpusztítása
Az április 4-i műholdfelvételek azt mutatják, hogy Şuşa Qazançı temetője már nem létezik – jelentette a Caucasus Heritage Watch (CHW) 2024. április 19-én az X-en (korábban Twitter) közzétett „pusztulási riasztásban”. Ez a harmadik temetői pusztítás a 2020-as tűzszünet óta, a monitoring és a kutatási program szerint. A portál hozzátette, hogy négy másik temető is kárt szenvedett.
A 18. század óta meglévő Qazançı temető meggyalázása 2023. októberben kezdődött – jelentette a CHW. „Ekkor még meg lehetett volna állítani a pusztítást. De 2023 decemberére [a temető] szinte teljesen eltűnt.”
A CHW megjegyzi, hogy az örmény temetkezési helyek ledózerolása „a háború utáni idők egyik jellemzője. Azerbajdzsán így próbálja megzavarni a karabahi ősök nyugalmát, és eltörli az összetartozás és az együttélés kényelmetlen történelmi tanúságait.”
A földdel tettek egyenlővé egy templomot
Egy korábbi, április 18-i felhívásában a CHW bejelentette, hogy Bakuban leromboltak egy 177 éves műemléket, a történelmi Keresztelő Szent János templomot.
Az örmények által 1847-ben épített templom a 2020-as háborúban szenvedett károkat. Miután Şuşa a harcok során Azerbajdzsánhoz került, az orosz ortodox egyház igényt tartott az épületre, és állítólag megkezdte annak helyreállítását.
A CHW által az interneten megosztott műholdfelvételek szerint az épület december 28-án még állt. Április 4-re azonban teljesen eltűnt.
A falut lerombolták
Az április 4-én közzétett műholdfelvételek a Hegyi-Karabahban található Karin Tak falu teljes elpusztítását is mutatják. Az évszázados falu, amely szintén közel volt Şuşához, 160 örmény családnak adott otthont, akik mindannyian menekülni kényszerültek Azerbajdzsán 2020-as támadása során.
Bírósági végzés megsértése
Az örökségvédelmi szervezet a Keresztelő Szent János-templom lerombolását a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) Azerbajdzsánt elítélő határozatának „eddigi legsúlyosabb megsértésének” minősítette.
Az ICJ 2021. december 7-én hozott ítéletet Azerbajdzsánnak a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény szerinti kötelezettségeiről. A végzés 1. pontjának c) alpontja kimondja, hogy Bakunak „meg kell tennie minden szükséges intézkedést az örmény kulturális örökséget – többek között, de nem kizárólagosan a templomokat és más istentiszteleti helyeket, emlékműveket, tereptárgyakat, temetőket és műtárgyakat – érintő vandalizmus és gyalázkodás megelőzésére és megbüntetésére”.
Kulturális területek védelme
Azerbajdzsán emberi jogi helyzetét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 55. –február 26. és április 5. közötti – genfi ülésszakán egyetemes időszakos felülvizsgálatnak vetették alá. A Universal Periodic Review (UPR) munkacsoport 319 ajánlást tett, amelyek közül Baku 185-öt fogadott el, 134-et pedig „tudomásul vett” vagy nem támogatott.
„Azerbajdzsán folytatja a kulturális helyszínek védelmére és megőrzésére irányuló erőfeszítéseit Garabah [Hegyi-Karabah] egész területén, és továbbra is azon dolgozik, hogy egyenlő feltételek mellett helyreállítsa a kulturális helyszínekhez való biztonságos hozzáférést” – közölte Baku az UPR-nek adott válaszában.
„Szándékos pusztítás”
„Ezek az önkényes pusztítások azt mutatják, hogy Azerbajdzsánnak esze ágában sincs betartani a Hegyi-Karabah örökségének megőrzésére tett nagyratörő ígéreteit” – nyilatkozta Joel Veldkamp, a CSI munkatársa. „Azt is mutatják, hogy Azerbajdzsán a legkevésbé sem aggódik amiatt, hogy nyugati barátai hogyan reagálnak majd a keresztény történelem ISIS-szerű eltörlésére.”
„Hegyi-Karabah ad otthont a világ legrégebbi és történelmileg legjelentősebb keresztény templomainak, kolostorainak és műemlékeinek” – folytatta Veldkamp. „Lehet, hogy még az örmény örökségi helyszínek majdnem teljes lerombolásának kampányát fogjuk látni, mint ahogyan azt láthattuk Nahicsevánban, ahol Azerbajdzsán 1997 és 2005 között minden egyes templomot, kolostort és sírkövet lerombolt.”
Ha a nyugati államok ezt meg akarják akadályozni, Veldkamp szerint „nyomást kellene gyakorolniuk Azerbajdzsánra, hogy az UNESCO-val és az Örmény Apostoli Egyházzal együttműködve biztosítsa a vallási helyek megőrzését és a vallási helyekhez való hozzáférést Hegyi-Karabahban, hogy az örmény keresztények gyakorolhassák vallási szabadságukat”.
