Erdoğan beváltott kampányígérete: mecset lett az Hagia Sophia

A székesegyház a Bizánci Birodalom legfontosabb temploma és a keleti keresztény világ központja volt, majd Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az oszmán vezetők dzsámivá (mecsetté, a meghajlás, leborulás helyévé) alakították át. Musztafa Kemal Atatürk döntött múzeummá alakításáról, szimbolizálva a vallás és az állam szétválását. 

A hányatott sorsú székesegyház, amely a kereszténység páratlan szimbóluma, 537-ben épült Bizánc fővárosában, Konstantinápolyban (ma Isztambul). A Görögkeleti Ortodox Patriarchátus székhelye volt, kivéve 1204-1261 között, amikor a keresztesek és Velence által irányított Konstantinápolyi Latin Császárság fennhatósága alá került. Ekkor római katolikus templom lett, és a keresztes lovagok kifosztották. Nem találunk hozzá fogható lenyűgöző bazilikát az egész korabeli keresztény világban.

Az Hagia Sophia (Sancta Sophia, török nevén: Ayasofya) székesegyház I. Justinianus bizánci császárnak köszönheti létét.

Az egyszerűen csak Nagy Templomnak nevezett bazilika lett a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye, egyben a keleti kereszténység, a későbbi bizánci liturgia (mind az ortodox, mind a görög katolikus) egyik fő forrása csaknem ezer évig.

Az oszmán törökök 1453-ban leigázták Konstantinápolyt, és II. (Hódító) Mehmed szultán parancsára mecsetté alakították az Hagia Sophiát. A harangokat, oltárokat, ikonosztázokat, szent edényeket az ereklyékkel együtt eltávolították. A Pantokrátort, Szűz Máriát és keresztény szenteket ábrázoló képeket és mozaikokat megsemmisítették, a freskókat lemeszelték. A katedrálist iszlám jelképekkel ruházták föl, és mecsetté alakították, az Hagia Sophia (Isteni Bölcsesség) nevet azonban megtartották.

Ma is látható benne a török hódítók által érintetlenül hagyott mozaik, amely az Istenszülőt ábrázolja a kisded Jézussal.

A 40 helyen alátámasztott boltozaton a Korán 24-ik, An-Núr / A világosság című szúrájának egyik verse olvasható.

A dóm 1935 óta múzeum. Kemal Atatürk, a modern török állam megteremtője elhatározta: „Az Hagia Sophia az emberi civilizáció emlékműve kell, hogy legyen.” Az 1930-as évekből származó török törvények tiltják az épületben a nyilvános imádságot.

A muzulmánok már akkor erőteljes hangon sérelmezték Isztambul, sőt az egész iszlám világ egyik vezető mecsetjének megszüntetését. A radikálisok az 1990-es években, az akkor még isztambuli polgármester Recep Tayyip Erdoğan programjára támaszkodtak, aki vissza akarta állítani az épületben az iszlám imát. Ötlete az intézmények óriási ellenállásába ütközött, mert Atatürk nyomán az Hagia Sophia sajátos, vallások fölötti státusza a szekuláris Török Köztársaság jelképének is számított.

Azóta rendszeresen követelik, hogy ismét mecset legyen belőle.

A politikusok és imámok tudatában az Hagia Sophia az iszlám végső győzelmét testesíti meg a keresztény világ fölött.

2016-ban az ankarai Állami Vallásügyi Hivatal (ismert nevén: Diyanet) imámot nevezett ki a bazilika élére. Erdoğan azonnal üdvözölte a Diyanet intézkedését.

Az imám kinevezése napra pontosan egybeesett I. Bartolomeosz ortodox pátriárka beiktatásának 25. évfordulójával, ami nem az egyetlen tudatos provokáció.

Az Hagia Sophia 6 évszázadon át, egészen az Oszmán Birodalom általi 1453-as leigázásáig a keleti pátriárkák tényleges székhelye volt, sőt az egyházi dokumentumokban ma is így szerepel.

Erdoğan újraiszlámosítja országát

Az Hagia Sophiában Atatürk intézkedése óta először 2015. áprilisban tartottak muszlim istentiszteletet. Az iszlám világban híres Korán recitátor, Ali Tel, az ankarai Ahmet Hamdi Akseki mecset imámja hosszú szúrákat szavalhatott 2015 nagypénteken a keleti kereszténység szimbólumának számító monumentális katedrálisban.

„Az Hagia Sophia ügyben hozott bírósági ítélet nem vallási kérdésekről, hanem Erdoğan hatalomdemonstrálásáról szól” – állítja Konstantin Nikolakopoulos, a müncheni Ludwig Maximilians Universität ortodox teológiaprofesszora. Az átalakulás szembemegy „a nyugati világ egészével”.

Ferenc pápa mélységes fájdalmát fejezte ki az Hagia Sophia bazilika mecsetté nyilvánítása miatt július 12-én, vasárnap délben a Szent Péter téren mondott beszédében. „Az Hagia Sophiára gondolok mély fájdalommal” – jelentette ki az egyházfő, aki ezután néhány másodperces csendet tartott. 

Korábban Bartolomeosz konstantinápolyi pátriárka, az ortodox egyház vezetője, illetve a romániai, a ciprusi, és a grúziai ortodox egyházak vezetői is fölszólaltak a török döntés ellen. 

Az egyre erősebb iszlámista kultuszt építő Erdoğan elnök hangsúlyozta, hogy az épületbe a nem-muszlimok is bemehetnek majd, de az egyre sűrűsödő bírálatokat úgy értékelte, hogy azok megsértik Törökország szuverenitását.