Az ország második legnagyobb városát több mint négy évig ostromolta a hadsereg és az iszlámista milícia. A lázadók 2016-os visszavonulása után sokat javult a helyzet. De az emberek ma is nyomorognak. Ezért érkezik a CSI és a Kék Maristák segítsége.
„Aleppó, a mi városunk haldoklik, fulladásos halál fenyegeti– hangzik a Kék Maristák 2012 nyarán kelt levelének jajkiáltása. – A háború beborította az egész környéket. Mindenütt csak menekülőket látni, akik céltalanul ténferegnek az utcákon, parkokban vagy meghúzzák magukat az iskolákban.”
Dr. Nabil Antaki szíriai orvos, a Kék Maristák társalapítója, nemrég egy jótékonysági koncerten vett részt Svájcban, ahol beszámolt tapasztalatairól a CSI-nek. Elmondta, hogy az utóbbi években min ment keresztül a hazája. A város akkoriban két félre oszlott: a kormányerők uralták a nyugati részt, míg a keleti és déli negyedek a felkelők kezén voltak. Pár napon belül félmillió polgár menedékült Aleppó nyugati felébe. Sokan továbbmentek Szíria tengerparti területeire, vagy külföldön kerestek védelmet.
Nabil doktor feleségével Leylával, és Georges Sabé marista szerzetestestvérrel közösen létrehozta a Kék Maristák Szövetségét, melynek mottója: „Szolidaritás a menekültekkel és a legszegényebbekkel. Együtt szeretnénk enyhíteni a szenvedést, támogatjuk embertársainkat, és elvetjük a remény magvait.”
A rémálom vége
„2016. december 23-án véget ért Aleppó lakosainak rémálma” – mesélte Antaki. A felkelők utolsó fegyveres csoportjait is evakuálták. A bombák elhallgattak. Aleppó kettészakított városa újra eggyé vált. De milyen áron? A keleti negyedekben iszonyatos volt a pusztítás.
És milyen a város most? „Ha valaki ma Aleppóba jönne, csodálatosnak látná a városunkat” – mondja Nabil Antaki. Leírhatatlan a különbség! A belváros kávézói zsúfoltak. Naponta 14-15 órán át van áramunk. Folyóvizet heti 4-5 napig kapunk. Az utcákról eltűnt a törmelék, a járdákat helyreállították. Az összes barikádot megszüntették. Az utcai világítást, és a közlekedési lámpákat rendbe hozták. Már az iskolák is működnek. Mindenütt láthatjuk, amint a lakók újjáépítik otthonukat.
De az orvos szerint a szembetűnő változás csupán szépségtapasz. A városnak főleg helyreállító műtétre van szüksége.
Sok minden hiányzik
Azok, akik hosszabb időt töltenek Aleppóban, tudják, hogy a helyzet még mindig nehéz, különösen gazdaságilag. Antaki becslése szerint a családok mintegy 80%-a továbbra is az élelmiszer- és egészségügyi segélyektől függ. A munkanélküliség hatalmas, és az árak a háború kezdete óta tízszeresére nőttek. Az újjáépítés nemzetközi támogatása még el sem kezdődött, mivel a nyugati kormányok a „politikai átmenetre” várnak.
A gazdasági szankciók csak súlyosbították a helyzetet: „A büntetőintézkedések akadályozzák sok fontos termék behozatalát” – jegyezte meg Antaki. A gyógyszerek elméletileg mentesülnek a szankciók alól, de a valóság más: „Hogyan importáljunk gyógyszereket, ha az exportáló országoknak tilos pénzügyi tranzakciót folytatniuk Szíriával?”
A CSI erősíti a reményt
A Kék Maristák mintegy 100 önkéntessel dolgoznak. A katasztrofális humanitárius helyzetre válaszul 14 oktatási, egészségügyi és munkaügyi támogatási programot indítottak az elmúlt hat évben.
A CSI a Kék Maristák partnereként kezdetben a gyógyászatra koncentrált, és most két professzionális reintegrációs programot támogat. „Mivel az aleppói családok hat éven át humanitárius segélyekre szorultak, eljött az ideje, hogy méltósággal megéljenek munkájuk gyümölcséből – fejtegette Antaki. – A magas munkanélküliség miatt úgy döntöttünk, hogy munkaprogramot ajánlunk az embereknek.”
Heartmade
Heartmade (Szívből Jövő) a CSI által támogatott legújabb projekt neve. Ez egy használt ruhákat javító varroda és egy üzlet. A projektvezető Leyla Antaki, Nabil felesége. Tíz nő dolgozik vele. Jelenleg a termékeket kizárólag hazai piacra szánják, mivel a szankciók tiltják az exportot.
Seroun az egyik varrónő. A háború alatt két kislányát gondozta, és mellette varrásból próbált pénzt keresni. Gyógyszerész férje a háború miatt elvesztette az állását. A család még mindig al-Midanban, Aleppó sokat szenvedett örmény-keresztény negyedében él.
Közben Seroun férje mozdonyvezetőként talált munkát. Boldog és hálás, hogy a Heartmade-nek dolgozhat. „Ez a program nekem pozitív változást jelent anyagilag, és személyesen is. Megnőtt az önbizalmam, és végre hozzájárulhatok a családom jólétéhez” – mesélte boldogan John Eibnernek, a CSI vezérigazgatójának legutóbbi aleppói látogatásán.
Job: mikroprojekt az újrakezdéshez
A Kék Maristák második projektének neve, amelyet a CSI támogat: Job. Ami egyrészt az ószövetségi Jób prófétára utal, másrészt a munka angol elnevezése. A program mintegy 20 kedvezményezettje háromhetes intenzív tanfolyamon sajátítja el a szükséges készségeket ahhoz, hogy saját üzleti tevékenységet folytasson. A zsűri a megvalósíthatóság, fenntarthatóság és jövedelmezőség figyelembevételével kiválasztja a legjobb projekteket, amelyeket egyenként 800.000-1.400.000 forintnak megfelelő szíriai font induló összeggel támogat. A projekteket mentor ellenőrzi.
A CSI eddig több mint 20 kisvállalkozásnak nyújtott pénzügyi alapot. Egyikük az al-Zabdayában (Kelet Aleppó, a város egykori lázadó erődje) található műszaki üzlet. A boltot Hashem és Zakaria vezeti. Hashem már a háború alatt is elektromos termékekkel foglalkozott, de a város kormány által ellenőrzött kerületében.
Mindketten boldogok: „Végre függetlenek vagyunk. Hosszú távú célunk egy belsőépítészeti üzletág kiépítése.”