Samuel Ortom kormányzó: „Az ellenem elkövetett merénylet megerősít a népemért vívott harcomban”

Samuel Ortom 2015 óta a nigériai Középső övezet (Middle Belt) Benue államának kormányzója. 2016 óta a fulani milíciák véres támadásai több száz halálos áldozatot követeltek. Az ott élő 6 millió lakos 25%-a (1,5 millió) otthona elhagyására kényszerült. A kormányzó az elmúlt években védte Benue népét, és bírálta Buhári elnököt. Samuel Ortom 2021. október 13-án videóriportot adott a CSI-nek. Ebből idézünk:

Nigéria Az áldozatok hozzátartozói tüntetnek a fulani iszlámista pásztorok véres támadásai ellen. © CSI

Samuel Ortomot 2021. márciusban megtámadták a saját a farmján, mert a „fulani iszlámisták ellenségének” tartják. A fegyveres fulanik régóta követték, mert a kormányzó védi saját népét, és a Nigéria többi részén élő keresztény közösségeket. „Újjászületett kereszténynek” vallja magát, kiáll az igazság mellett, és hisz Isten segítségében. A márciusi merénylet óta erősödött benne az elhatározás, hogy leleplezze a támadások mögött állókat. Samuel Ortom kormányzó 2021. október 13-án videóriportot adott a CSI-nek. Ebből idézünk:

„Nyugaton gyakran mondják tudományos és politikai körökben, hogy a támadások Benue és a Középső övezet más részein a gazdálkodók és pásztorok közötti verseny következménye a szűkös erőforrásokért, amit az éghajlatváltozás súlyosbít. Ennek a beszédnek az a célja, hogy elterelje a figyelmet arról, ami valójában történik. A terrorista milíciáknak, amelyek megölik, kitelepítik, megerőszakolják és rabszolgasorba ejtik Benue és Középső övezet többi részének őslakosait, az iszlámista földfoglalás a célja. Ez az a harc, amely ma ebben az országban folyik. Az állig fölfegyverzett fulani dzsihádisták nem titkolják programjukat: elűzni az embereket, megölni őket, elpusztítani a vagyonukat és átvenni a földjüket. A fulani terroristák állatok módjára lemészárolják őket csak azért, hogy félelmet keltsenek a többi emberben, és megmutassák nekik, ha nem vetik alá ők is magukat, velük is ez történik. Benue állam és Középső övezet keresztény bennszülött népét célozzák meg, mert ők az iszlámisták útjában állnak.

A fulani dzsihád nem új keletű. Több mint 200 éve kezdődött. 1800-ban egy Usman Dan Fodio nevű fulani dzsihádista meghódította az iszlám Hausza Királyságot Nigéria északnyugati részén, és kalifátust hozott létre Sokoto központtal. Beépítették a leigázott hausza népet politikai rendszerükbe, és most egyetlen »hausza-fulani« népről beszélnek. Hausalandból a fulani dzsihádisták hadjáratokat indítottak Nigéria többi részének meghódítására. Sok nigériait tettek rabszolgává. De amikor a mai Benue állam területére érkeztek, a tivek visszaverték őket. Ez a háttere annak, ami ma történik. Leegyszerűsítő és félrevezető azt állítani, hogy ez csak a pásztorok és a gazdálkodók közötti legeltetési konfliktus.

A dzsihád 1804-ben megszakadt, különösen Benue államban. De soha nem adták föl azt a céljukat, hogy egy hatalmas, fulani muszlim birodalmat hozzanak létre egész Nigériában. A britek a 20. század elején meghódították a fulani kalifátust. De a helyén hagyták a fulani elitet, rajtuk keresztül kormányoztak, és nekik adták át a hatalmat a függetlenség idején, 1960-ban.

Ma a fulaniak kulcsfontosságú politikai és stratégiai hivatalokat foglalnak el, amelyek segítik őket törekvéseik végrehajtásában. Sikerült elérniük, hogy Nigéria teljes biztonsági architektúráját a fulanik és társaik irányítsák. Olyan fulani szervezeteket használnak, mint a Miyetti Allah Kautal Hore, a Miyetti Allah Szarvasmarhatenyésztők Egyesülete (Miyetti Allah Cattle Breeders Association), és a Fulani Nemzetiségi Mozgalom (Fulani Nationality Movement – FNIM), hogy megvalósítsák elképzelésüket. Az FNIM épp most adott ki egy sajtónyilatkozatot, amelyben azt írják, hogy a fulani dzsihádot 1804-ben csak fölfüggesztették, és most, hogy a nemzetükből származó emberek átvették a kulcspozíciókat Nigériában, készek lerohanni az egész országot. Mozgósították és fölfegyverezték a fulani pásztorokat, mint gyalogosokat, és az őslakos gazdák meghódított földjét ígérték nekik. Az Afrika más részeiből (Nigerből, Maliból, Gambiából, Csádból, Szenegálból stb.) származó fulani nomádokat is bátorítják.

A fulani elit akkor szilárdította meg pozícióit, amikor 2015-ben Buhári lett az elnök. Nyugalmazott katonai tábornok, volt katonai diktátor és fulani muszlim szélsőséges. Korábban nyíltan szorgalmazta a saría rákényszerítését egész Nigériára. Tehát most a fulani gyalogos katonák követnek el atrocitásokat, miközben élvezik a szövetségi kormány biztonsági szerveinek védelmét. Sőt, a kormány megpróbálja lekicsinyelni tevékenységük valódi politikai jellegét.

Mindeközben a kormány gyorsan lecsap a déli szeparatista ellenzékre, betiltja szervezeteiket és terroristáknak bélyegzi őket. A fulanik százszor több embert öltek meg, mint a délkeleti és délnyugati szeparatisták, de a kormány nem hajlandó semmit sem mondani a fulani milíciák ellen, vagy terroristának nevezni őket.

2018-ban Benueben a fulani milíciák több mint 100 embert mészároltak le hidegvérrel. Jelentettem ezt az elnöknek, az alelnöknek és a nigériai biztonsági tanácsnak. De a mai napig semmilyen intézkedés nem történt. A fulanik a szövetségi kormány védelme alatt állnak. Terroristáik a szövetségi biztonságiak által védett konvojokban utaznak.

A fulani elit a helyén van, és a fulani terrorcsoportok is a helyükön vannak. Együttműködnek, hogy megvalósítsák a fulani iszlám Nigéria célját. Akárcsak két évszázaddal ezelőtt, most ismét Middle Belt a fő csataterük.

A fulani terroristák támadásai pusztítást hoztak Benue államban. Jönnek, megölnek, és birtokba veszik a földet. Ez a pusztítás nem különbözik attól, amit a Boko Haram és az Iszlám Állam terrorizmusa által érintett helyeken tapasztalhatunk. De a szövetségi kormány megpróbálja eltitkolni a Benue államban élők szenvedését a külvilág elől. Még a 1,5 millió belső menekült tényét is megpróbálják tagadni. Néhány nemzetközi segélyszervezet megkísérli kideríteni a valóságot.

Az ENSZ jelen van, de nem megfelelően. Azokra az északkeleti államokra összpontosítanak, ahol a Boko Haram és az ISWAP (Islamic State West African Province – Nyugat-Afrikai Iszlám Állam) erőszakot követ el. Ezek a terrorista csoportok, ellentétben a fulani terroristákkal, a kormány célpontjait és a polgári lakosságot is megtámadják.

Ha 1,5 millió belső menekültről beszélünk, az hatalmas népesség. Több mint 50%-a gyerek. Több mint 30%-a nő. Vannak köztük, akik iskolákban vagy elhagyatott épületekben, vannak, akik a szabad levegőn, és vannak, akik nagy családjuknál keresnek menedéket. Elképzelhető, milyen nehéz, amikor valaki egy öttagú családra szánta a költségvetést, és hirtelen tizenkettőről kell gondoskodnia. A támadások nyomorúságos szegénységet okoznak Benueben szinte mindenkinek. Az ok, hogy a szövetségi kormány nem nyújt kellő humanitárius segítséget, és akadályozza a nemzetközi közösség támogatását, ugyanaz, mint hogy miért védi azokat, akik erőszakot követnek el a népük ellen. Ez azért van így, mert Benue állam és Middle Belt ellenáll a fulani muszlim uralommal szemben. Ezt teszik azokkal, akik az útjukban állnak. Isten támogatott minket az elmúlt öt év intenzív támadásai során. Bízom benne, hogy most is segíteni fog nekünk.

A Biblia azt mondja: »Lesújtok a pásztorra, és szétszélednek a juhok.« (Zak 13:7) Ha nincs jó vezetésed, akkor válságod lesz. Nigéria ma vezetési hiányosságokkal küzd. A múltban voltak olyan vezetőink, akik nagyon jól kezelték Nigéria sokszínűségét. Köztük két jó fulani elnök, Shehu Shegari (1979-1983) és Umaru Musa Yar’adua (2007-2010). Yar’adau nagyon jól csinálta. Békét hozott a Niger-deltába. Sajnos meghalt röviddel azután, hogy elnök lett. 2012-ben a katolikus Goodluck Jonathan elnök azt mondta: »Többféle módon lehet megoldani a problémákat. A párbeszédet a problémák megoldására is föl lehet használni, nem csak erőltetni.«

Sajnos a jelenlegi elnök része a bizonytalanságnak. Ő egy szélsőséges, aki nincs felkészülve az emberek befogadására, a közös munkára. Amikor letette az esküt, Buhári elnök megígérte, hogy senkiért és mindenkiért fog dolgozni, hogy ő az összes nigériai elnöke lesz. De ő csak a fulaniknak dolgozik.

A megoldás az, hogy az elnök tiszteletben tartja a jogállamiságot. Keresztényként hiszek a jogállamiságban, a megfelelő eljárásban, mindenki élethez való jogában. Meg kell vizsgálnunk azokat a területeket, amelyek nem biztosítanak igazságot és méltányosságot népünk számára. Vallási és etnikai sokszínűség közepette Nigériának méltányosságra, egyenlőségre és igazságosságra van szüksége.

A világhatalom Egyesült Államoknak és számos szövetségesének azonnal el kell ítélnie a nigériai atrocitásokat, különösen a keresztények ellen, és el kell ítélnie a jelenlegi kormányt azért, amit a saját népe ellen tesz. Véget kell vetni annak, hogy szemet hunynak a destabilizáló atrocitások fölött. Arra kell ösztönözniük Buhári kormányát, hogy tartsa tiszteletben az alkotmányt, és engedjék szabadon az igazságtalanul börtönben tartott emberek ezreit.

Ha az Egyesült Államok nem követeli Nigériában a méltányosságot, egyenlőséget és igazságosságot, Nigéria felrobban. Ha ez megtörténik, a katasztrofális következmények Afrikán túl is érezhetők lesznek. Ha az USA nem akarja, hogy 200 millió nigériai megpróbáljon az Egyesült Államokba és Európába menni, akkor segítenie kell, hogy véget vessünk ennek a válságnak. A médiának, a civil szervezeteknek és a vallási csoportoknak el kell mesélniük a mi történetünket. A nemzetközi közösség, és különösen a keresztények világszerte, sokat tehetnek.”

Köszönjük, hogy támogatod a nigériai keresztényeket!

Middle Belt: Az ország keresztény vezetői évek óta hangoztatják, hogy Middle Belt (Középső övezet) hatalmas sávjában a keresztény közösségek elleni támadások mögött az a szándék húzódik meg, hogy elrabolják a keresztény gazdák földjeit és megöljék vagy iszlámra kényszerítsék őket, mivel az elsivatagosodás veszélyezteti a fulani állatállományt.

A keresztények rettegnek, mert a muszlim Muhammadu Buhári elnök kormánya gyakorlatilag megengedi a fulaniknak a szabad földfoglalást. „A fölfegyverzett nomád fulani pásztorok tomboló erőszaka és a mezőgazdasági területek tönkretétele Middle Beltben akkora probléma lett, amelyet valahogy kezelnünk kell” – nyilatkozta már évekkel ezelőtt a benini egyház (Dél-Nigéria) Justitia et Pax Bizottsága.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 2020. december 7-én fölvette Nigériát a „különös aggodalomra okot adó országok” (Countries of Particular Concern) listájára, mert az részt vesz vagy tolerálja a „vallásszabadság szisztematikus, folyamatos, és súlyos megsértését”.

Nigéria egy csoportban szerepel Burmával, Kínával, Eritreával, Iránnal, Észak-Koreával, Pakisztánnal, Szaúd-Arábiával, Tádzsikisztánnal és Türkmenisztánnal.

Fatou Bensouda asszony, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court – ICC) gambiai ügyésze 2020. december 10-i közleményében sürgette az emberiség elleni bűncselekmények kivizsgálását Nigériában.

 

Benue állam Nigéria kelet-középső részén. Lakossága mintegy 4,5 millió (muszlim 53,5%, keresztény 45,9%). Erdős szavanna régió. A Benue folyó határozza meg az állam északi határának nyugati felét; délkeleten alig 40 km hosszú közös határa van Kamerunnal. A területet a tiv (az állam legnagyobb etnikai csoportja), az idoma és számos kisebb csoport lakja; mind főként mezőgazdasági népek.

Bányászat: Akwana közelében ólomlelőhelyek, Yandev közelében pedig mészkőlelőhelyek találhatók. Jelentősebb ón-, nióbium- és márványlelőhelyekkel is rendelkezik.

Makurdi, az állam fővárosa a Benue folyó fő kikötője.

 

Eredeti cikk angol nyelven:

https://www.nigeria-report.org/ortom/

Hozzászólás


The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.

Megjegyzés elküldve.

A megjegyzés sikeresen elküldve, amint egy rendszergazda ellenőrizte, itt jelenik meg.