Rachid Seighir lelkész a Földközi-tenger parti Orán városban álló Oratoire imaháza csak egy a három templomépület közül, amelyeket a hatóságok 2021. június 2-án bezártak Orán tartományban. A másik két érintett istenháza El-Ayaidban és Ain-Turkban található.
Enyhe ítélet
De nem templomának bezárása volt az egyetlen csapás, amely az elkötelezett lelkipásztort érte. A második kudarc alig négy nappal később következett: Seighirt, aki egy oráni könyvesbolt tulajdonosa is, egy év felfüggesztett büntetésre és mintegy félmillió forintnak megfelelő algériai dinár pénzbüntetésre ítélték munkatársával, Nouh Hamimivel együtt. A vád alapja: a „muszlim hitet aláásó kiadványok és propaganda terjesztése”.
A fellebbezési eljárásban született mostani ítélet valóban enyhébb, mint a korábban meghozott két év börtön és 1,2 millió forintnyi mellékbüntetés, amelyet 2021. február 27-én hirdettek ki a két vádlott ellen. De Farid Khemisti, a keresztény vádlottak ügyvédje ennek ellenére hangsúlyozta, hogy nem fogadják el ezt a döntést, és szükség esetén a Legfelső Bírósághoz fordulnak.
Évek óta tartó konfliktus
Seighir számára egyértelmű, hogy a 2021. június 6-i ítélet bosszú egy, a könyvesboltja elleni elmérgesedett konfliktusban, amely egészen 2008-ra nyúlik vissza. A lelkészt ekkor egyszer már elítélték ugyanezzel a váddal, de fellebbezés után fölmentették. 2017-ben Orán kormányzója elrendelte a könyvesbolt bezárását. 2018 áprilisában azonban a bíróság kimondta, hogy eljárási hibák miatt a végzés érvénytelen. Ennek ellenére a felelős hatóságok megakadályozták a könyvesbolt újranyitását.
Az Oratoire templom bezárásának is hosszú története van. Orán tartomány akkori kormányzója 2017. december 28-án bejelentette, hogy az egyház működése „nem felel meg a vonatkozó törvényeknek”. Egy 2006-os törvényre hivatkoztak, amely szerint a nem muzulmán istentiszteleti helyeket engedélyeztetni kell. Az algériai kormány azonban mind a mai napig egyetlen nem muszlim vallási közösség engedélykérelmére sem válaszolt.
Ez a visszás helyzet pedig oda vezetett, hogy a kormány határozata alapján folyamatosan bezárják az algériai templomokat. Rachid Seighir lelkész, aki a mostani ügyben is közvetlenül érintett, már nem érti a világot. „Ez nyílt támadás ellenünk, algériai keresztények és egyházak ellen.”
Algéria keresztény kisebbsége
Az alkotmány biztosítja a lelkiismeret és az istentisztelet szabadságát. Az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság államvallása az iszlám. A törvény mindenkinek biztosítja a vallásgyakorlást, amennyiben tiszteletben tartják a közrendet és a szabályokat. Bármely vallás megsértése, és a muszlimok közötti nem muszlim hittérítés bűncselekmény. A vallási rendelkezések tiltanak mindent, ami „megingatja a muzulmán hitet”.
Az ország mintegy 43,3 millió lakosának csupán 0,003‰-e (130 ezer) keresztény. Többségük iszlámról tért át. Őket fenyegeti leginkább az üldöztetés, nemcsak családjuk és rokonságuk, hanem a tágabb közösség (helyi etnikai vezetők és vének) részéről is. Ez jelenthet zaklatást, verést, fenyegetést, börtönt, valamint nyomást az iszlám szokások betartására.
Nagy veszélynek vannak kitéve az ország vidéki, vallásilag konzervatívabb részein élők. Ezek a tartományok az 1990-es években az iszlámista kormányellenes felkelők fellegvárai voltak.
Az elmúlt években az algériai hatóságok szisztematikus kampányt folytattak az EPA (Protestant Church of Algeria – Algériai Protestáns Egyház) ellen. Ennek során 13 templomot erőszakkal bezártak.
A legtöbb keresztény Algéria északi hegyvidékein, Kabilia régióban él. Az ország arab lakta területein, különösen délen, a keresztények száma nagyon alacsony. Itt a rettegett szalafizmus (a szunnita iszlám ultrakonzervatív szárnya) erős gyökereket vert.
