
Az 1990-es évek óta nem volt ilyen robbanékony a helyzet a Dél-Kaukázusban. A nagyhatalmak egyelőre elnézően hallgatnak, mert mindenkinek fontos az azeri gáz és nyersolaj. De félő, hogy ez a csönd csak a vihar előszele.
15Ha a 10 milliós Azerbajdzsán fölszámolhatja a területébe beékelődő 150 ezres örmény enklávét és lakosságát lemészárolja, azzal a szó szoros értelmében eltörli a föld színéről a kis keresztény örmény közösség utolsó nyomait, ahogy már megtette azt a régió örmény történelmi kulturális emlékeivel.
CSI segítség akkor és most
A CSI akkor és most is azonnali segítséget nyújtott az áldozatoknak. „Fölemeljük hangunkat a fenyegetett örmény keresztények nevében” – mondta John Eibner, a CSI nemzetközi elnöke. Örmény partnereinknek köszönhetően a CSI gyorssegélyt nyújt a veszélyeztetett Hegyi-Karabahnak: alapvető élelmiszert, meleg téli ruhát, háztartási fűtőolajat, gyógyszert és gyógyászati segédeszközöket juttatunk a térségbe.
Köszönjük, hogy támogatod a CSI erőfeszítéseit az örmény keresztények megmentésére! Együtt dolgozunk azon, hogy biztosítsuk túlélésüket, és megvédjük emberi méltóságukat.
Etnikai feszültség Hegyi-Karabahban
Az Örményország, Irán és Azerbajdzsán határolta Hegyi-Karabah (Arcah Köztársaság) ország a Dél-Kaukázusban. Az 1990-es évek elejétől de facto (ténylegesen) Örményország ellenőrzése alatt áll, a nemzetközi jog alapján viszont Azerbajdzsán része (örmény enklávé).
Hegyi-Karabahban az örmények alkotják a lakosság döntő többségét, akik elutasítják az azeri fennhatóságot.
Az 1980-as évek végén a régióban újra föllángolt a keresztény örmények és síita muszlim szomszédaik között régóta fönnálló feszültség. A konfliktus eszkalációja Oroszországot és Törökországot is érintheti. Moszkva védelmi szövetséget kötött Örményországgal, míg Ankara az etnikai türk rokonságot támogatja Azerbajdzsánban.