A Christian Solidarity International (CSI) komoly aggodalommal veszi tudomásul az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának döntését, miszerint a Nigériai Szövetségi Köztársaságot leveszik a „különös aggodalomra okot adó országok” (CPC) listájáról. Egy állam akkor kerülhet föl erre a monitorozó listára, ha „különösen súlyosan sérti vagy tolerálja a vallásszabadság megsértését”.
„Az aggodalom eme nagyrészt szimbolikus jelének eltávolítása a valóság arcátlan tagadása, ami az Egyesült Államok érdekérvényesítését jelzi Nyugat-Afrikában a nigériai biztonsági elittel kötött szövetség által, a keresztények és a széles körű szektás erőszak többi áldozatának kárára, az ország túlnyomórészt keresztény lakta Middle Belt (Közép-öv) régiójában” – jelentette ki Dr. John Eibner, a CSI nemzetközi elnöke.
Muhammadu Buhári nigériai elnök szóvivője, Garba Sehu üdvözölte a múlt heti döntést. „Tévedés azt állítani, hogy Nigériában nincs vallásszabadság” – írta közleményében, azt állítva, hogy Nigéria csak azért került fel a figyelőlistára, mert „a fizetett jobboldali amerikai lobbisták több millió dollárt kaptak” a „terroristáktól” „hamisságok és félretájékoztatás terjesztésére Nigériáról”.
A Nigériai Keresztény Szövetség (CAN) ugyanakkor ellenzi a törlést. Samson Ayokunle tiszteletes, a CAN elnöke kijelentette, hogy „a keresztények gyilkolása a mai napig nem állt meg, és a nigériaiak élő tanúi ennek”. Azt is fölrótta a nigériai hatóságoknak, hogy nem reagálnak megfelelően a keresztényellenes erőszakra.
A közelmúlt erőszakos keresztényellenes cselekményei cáfolják az amerikai és a nigériai kormány azon állítását, miszerint nem kell aggódni a nigériai vallásüldözés miatt. Például október 31-én több tucat baptista plébánost raboltak el egy istentiszteletről, és szeptember 26-án több mint 30 keresztényt gyilkoltak meg a fulani dzsihádisták Kaduna államban. Észak-Nigéria államaiban, ahol elfogadták a saría törvényt, jelenleg több muszlim is van bebörtönözve az iszlám elleni istenkáromlás vádjával. Ha az Egyesült Államok CPC-listája jelent valamit egyáltalán – ez egyelőre nyitott kérdés –, Nigériának szerepelnie kell rajta.
Az elmúlt években a fulani dzsihádista milíciák több ezer őslakos keresztényt gyilkoltak meg Nigéria Középső övezetében, és milliókat üldöztek el. „Ezeknek a támadásoknak – jegyezte meg Eibner – az őslakos nem muszlim lakosság meggyengítése és kiiktatása a célja a régióból, valamint a muszlim felsőbbrendűség megerősítése ezen a történelmileg vitatott területen, Nigéria jelenlegi urainak politikai hasznára. A támadások számának meredek növekedése arra késztette a CSI-t, hogy 2020-ban népirtási figyelmeztetést adjon ki a nigériai keresztények számára.”
Míg az amerikai Külügyminisztérium a nigériai székhelyű Boko Haram és az ISIS-Nyugat-Afrika terrorcsoportokat a vallásszabadság szempontjából „különös aggodalomra okot adó egységként” azonosítja, figyelmen kívül hagyja a fulani milíciákat, amelyek terrorizálják Middle Belt őslakos keresztény közösségeit.
Úgy tűnik, Nigéria listáról való törlésének és a fulani milíciáknak a „különös aggodalomra okot adó entitások” közül való kivételének valódi célja az, hogy előkészítse az utat az Egyesült Államok és Nigéria nemzetbiztonsági intézményei között megújult együttműködés előtt, amelyet hagyományosan az észak-nigériai muszlim politikai elit ural.
A CSI fölszólítja a washingtoni Külügyminisztériumot: ne csak helyezze vissza Nigériát a CPC-listára (ahová tartozik), hanem újítsa meg Nigéria-politikáját a nigériai keresztények és mások folyamatos lemészárlásának megszüntetéséért, valamint a nigériai állam további agresszivitásának megakadályozására. Ez a rövidlátó politika előtérbe helyezi az uralkodó elittel való együttműködést a népirtás veszélyével szemben.
Fotó: Damba Kasaya baptista temploma a fulani szélsőségesek támadása után. | © Morning Star News (msn)
