
Macram Max Gassis, a szudáni El Obeid Egyházmegye püspöke (1988-2013). https://www.bishopgassis-sudan.com/
Macram Max Gassis (1988-2013 között El Obeid katolikus egyházmegye püspöke), fáradhatatlanul küzdött a keresztények jogaiért a muszlim többségű Szudánban. A Christian Solidarity International (CSI) tanácsadó testületének is tagja volt.
Macram püspök rettenthetetlen ellenfele volt a rabszolgaság iszlámista újjáélesztésének hazájában. Határozottan támogatta a CSI szudáni munkáját a nem muszlim, fekete-afrikai rabszolgák megváltása érdekében: „Szudánban ma is létezik rabszolgaság. A CSI kiváló munkát végez, segítve ezeket a gyerekeket, hogy visszahozzák őket a családjukhoz. A saját szememmel láttam azokat az izzó vassal megbillogozott és megcsonkított rabszolgákat, akiket a CSI szabadított ki.”
Macram püspök Szudán arab nyelvű északi részén született, és arra a hívásra válaszolt, hogy papként, később főpapként szolgálja hazája vallásilag és etnikailag sokszínű népét. Azután is, hogy a kartúmi iszlámista kormány száműzetésbe kényszerítette, a világ színpadán töretlenül szót emelt a súlyosan üldözött szudáni keresztények védelmében.
Macram Max Gassis püspök levele a CSI-nak
„A gyermekek összehasonlíthatatlanul értékesebbek minden földi kincsnél. Értékesebbek az aranynál, az ezüstnél és az összes világi hívságnál. Krisztus is gyermekként jött evilágra… Jézus senkit sem szeret jobban a gyermekeknél: »Engedjétek hozzám a gyermekeket.«
Mi emberek mégis inkább az értékes ajándékokat becsüljük, és gondozzuk. Miért nem becsüljük meg jobban a gyermekeinket, miért nem szeretjük őket, és miért nem védjük meg őket? Miért öljük meg őket, miért bombázzuk le őket, miért engedjük, hogy éhen haljanak, és rabságba hurcolják őket? Miért vonjuk meg tőlük a szeretet, és a gondoskodást? Mi felnőttek, nem ugyanilyen gyerekek voltunk egykor? A szívem értük dobog: az éhező, beteg és elgyötört gyermekekért. Azokra a dárfúri gyermekekre is gondolok, akik egy testvérháború áldozatai lettek.
Jézus töltse el a szívünket, hogy megértsük: ez a világ a gyerekek nélkül semmi. Urunk Jézus, áldd meg a gyermekeinket, és a világ gyermekeit, ahogyan azt földi életed során is tetted. Védd meg őket az egoizmustól és a felnőttek világának borzalmaitól.
Taníts meg Urunk, hogy megvédjük legértékesebb ajándékodat, a gyermekeket. Ámen.”
Dr. John Eibner, a CSI nemzetközi elnöke így emlékszik: „Macram püspök nagyszerű inspirációt adott a CSI vallásszabadságért és a rabszolgaság ellen végzett munkájához Szudánban. Sok éven át együtt dolgozhattam vele, ezért többször is tanúja voltam Jézus Krisztusba vetett mélységes hitének és a szudáni nép iránti szeretetének, etnikai és vallási identitásától függetlenül. A világnak több Macram püspökre lenne szüksége.”
2000-ben Washingtonban a Prison Fellowship William Wilberforce-díjával tüntették ki. A rangos humanitárius díjat a szudáni vallásüldözés megszüntetésére tett erőfeszítései elismeréseképpen nyerte el. 2012-es Nobel-jelölése mellett számos elismerésben részesült.
Macram püspök hatalmas egyházmegyéje, El Obeid a szudáni Nuba-hegységet öleli körül. Évekig a dél-szudáni Wau egyházmegye egyes részeinek gondnokpüspökeként is szolgált. Ezek a gazdaságilag elmaradott területek a kartúmi iszlámista katonai diktatúra népirtó elnyomásának célpontjai voltak.
1988-ban, amikor a második polgárháború még mindig tombolt, Macram püspök az amerikai kongresszus előtt tanúskodott a szudáni kormány által a saját népe ellen elkövetett emberi jogi visszaélésekről, beleértve a rabszolgasorba taszítást, a kiéheztetést és a hadsereg által elkövetett nemi erőszakot. Kartúm büntetőjogi vádat emelt ellene, ezért 1990-től száműzetésben kellett élnie, és csakis az ellenzék által ellenőrzött területeken dolgozhatott.
Saját életét kockáztatva Macram püspök veszélyes lelkipásztori utakat tett a Nuba-hegységbe és Dél-Szudánba, ahova többször elkísérte a CSI-t. A 2000-es évek elején segélyeket szállított és felállított egy nagy kapacitású kórházat, amely ma is szolgálja a hatalmas területen élőket.
William Wilberforce (1759-1833) a brit királyság képviselőházának tagjaként 1787-ben kezdte meg küzdelmét a rabszolga-kereskedelem eltörléséért, miután a szentírást forgatva megtért és megígérte, hogy életét Isten szolgálatának szenteli.
Első igazi sikerét 1807. március 25-én érte el, amikor a brit gyarmati Nyugat-Indiákon törvényerőre emelkedett a rabszolga-kereskedés eltörlése. A rabszolgaság teljes megszüntetéséről szóló törvény 1833-ban, már csak egy hónappal Wilberforce halála után lépett életbe Angliában.
Az esemény az emberiség történelmének fordulópontja. Wilberforce vallotta, hogy Isten előtt mindannyian egyenlők vagyunk, hisz: Ő telepítette be az egy őstől származó emberiséggel az egész földet (ApCsel 17,26).
Az amerikai Prison Fellowship és a Wilberforce Forum 1989-ben díjat alapított „azoknak az elkötelezett keresztényeknek, akik világszerte fölhívják a figyelmet a súlyos társadalmi problémákra és igazságtalanságokra”. A díjat „a szudáni rabszolgaság fölszámolásáért és különösen az asszonyok és gyermekek kegyetlen rabszolgasorba taszítása elleni bátor küzdelméért” a CSI több támogatója is elnyerte: Michael Horowitz (1997); Macram Max Gassis dél-szudáni katolikus püspök (2000); Sam Brownback szenátor (2003).
Macram Max Gassis katolikus püspök: „Mindazokhoz szólok, akik fontosnak tartják az emberi jogokat: ne várjanak, míg Isten megkérdezi: »Hol vannak a testvéreitek?«”