|
Marianne Brückl (MB): Ergün úr, Ön a tárgyalás kezdete óta többször is járt Németországban. Megkereste Önt a német média, hogy kikérje személyes véleményét a Szent Mor Gabriel kolostor ügyében?
Küriakosz Ergün (KE): A német ARD, ZDF, a 3-Sat tv-állomások, sőt az osztrák ORF rádió is készített interjút velem. A 3-Sat egy dokumentumfilmet is forgatott. Egészében véve mégis azt kell mondanom, hogy a média érdeklődése az ügy jelentőségéhez mérten csekély. Ez megmutatkozott a 2009. januári berlini tüntetésen is, ahol sajnálatos módon sem az ARD, sem a ZDF televízió nem képviseltette magát. A német adók jórészt nem is tudósítottak a demonstrációról. Amelyek mégis beszámoltak róla, csak kiábrándítóan röviden tették ezt, és félretájékoztatták a közvéleményt.
MB: Mi az alapvető probléma a muzulmán országok keresztény kisebbségeivel kapcsolatban?
KE: A német politikusok hozzáállása nagyon pozitív, de a médiatudósítások már inkább negatívak, mert túl kevés információt tartalmaznak.
MB: Fontos, hogy több Európai Uniós intézmény foglalkozzon ezzel az üggyel?
KE: Megfigyelhettük, hogy az EU képviselői, és különösen a német kormány elkötelezett aktivitása a „Tur Abdini keresztények” sorsa iránt csupán Törökország EU-s csatlakozását illetően nyilvánul meg. Ez ugyan nem túl sok, de mégis örömteli, hogy ezáltal minket is több jog illet majd meg.
MB: A Szent Mor Gabriel kolostor elleni eljárást rendszeresen elnapolják. Először röviddel a 2009. júniusi EU választások előtt született pozitív döntés az ügyben. Lát Ön ebben valamilyen összefüggést?
KE: Az újabb és újabb halasztások oka az, hogy mindig hiányzik valamilyen dokumentum, és a felperes ügyvédje folyton új papírokat, igazolásokat követel. Ezért kell újabb időpontokat kitűzni. De hogy erről az európaiak mit gondolnak, azt én nem tudom megítélni.
MB: A bírósági eljárás az EU választások után ismét kedvezőtlen irányt vett. Hogyan látja ezt Ön, és mit tenne, ha Ankara újra a kolostor ellen döntene?
KE: Európa kifejezte azt az óhaját, hogy Törökország jövőbeni EU tagságának feltétele, hogy a Szent Mor Gabriel kolostor ügyében pozitív megoldás szülessen. Ám tekintettel a törökországi joggyakorlatra, amelybe beleértem az erdőterület ügyében már meghozott ítéletet is, félő, hogy a tárgyalások végül nem a kolostor javára dőlnek el. Ha veszítünk, feltétlenül a strassburgi Európai Emberjogi Bíróságra visszük az ügyet. Midyatban már megszületett a kolostor elleni határozat, ezért Ankarában fellebbezést nyújtottunk be, és most a válaszra várunk.
MB: 2009. júniusban az európai politikusok és emberi jogi szervezetek közbenjárása ellenére kedvezőtlen ítélet született. Mennyiben változott volna a helyzet, ha nagyobb támogatást kapnak?
KE: Először is, szívből köszönöm innen mindazok támogatását, akik segítettek megvédeni a Szent Mor Gabriel kolostort, amely a kereszténység egyik ősi lelki központja és a világörökség része. Ha a politikusok jobban mellénk állnak, az minden bizonnyal kedvező befolyást gyakorolt volna.
MB: Az ilyen bírósági ügyek szokás szerint igen költségesek. Hallottunk róla, hogy a kolostor nagyon gazdag, ezért a pénzügyi nyomást minden további nélkül átvészeli. Jól látom ezt?
KE: Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy ez nem igaz, és a Szent Mor Gabriel kolostor egyáltalán nem nevezhető gazdagnak. Nem áll mögöttünk semmilyen vállalkozás, amely anyagi védelmet biztosítana. Kizárólag a hívők adományaiból élünk. Csak mivel jólelkűek vagyunk és adakozunk, az emberek azt hiszik, hogy gazdagok vagyunk és jólétben élünk. Valóban bővelkedünk a szeretetben, de nem az anyagi javakban.
MB: Mennyibe került eddig a bírósági tárgyalás?
KE: Ezt most pontosan nem tudom megmondani, hisz az ügyvédi költségeket nagylelkű adományozóink vállalták át, akiknek szeretném kifejezni hálás köszönetünket.
MB: Miben látja a Tur Abdini asszírok legnagyobb problémáját?
KE: Súlyos hibát követett el a telekkönyvi hivatal, amely végül az egész bírósági eljárást okozta.
MB: Hogyan tudnak együtt élni a keresztény asszírok és a muzulmánok Tur Abdinban? Vannak köztük feszültségek, amik erőszakba torkollanak?
KE: Sem az asszírok, és kurdok, sem az asszírok és arabok, vagy az asszírok és törökök között nincsenek ilyen viszályok. Nekünk egymással nincsenek problémáink. Ilyenek csak az elszigetelt csoportok között adódnak. Mi keresztények békében szeretnénk élni a többiekkel.
MB: Mekkora a kolostor esélye a kedvező ítéletre?
KE: Talán 50%.
MB: Milyen következményekkel járna egy vesztes fellebbezés a kolostor egészére, és a Tur Abdini keresztényekre nézve?
KE: Erre nem is gondolunk. Ha mégis elveszítenénk a pert, az nagyon súlyos következményekkel járna. Hogy valójában mi történne akkor, azt most még fölmérni sem tudjuk.
MB: Az asszír népről Európa nagy részén nem is hallottak. Legtöbbünk számára csak „keresztények” vagy „muzulmánok” léteznek. Hogyan mutatná be az Ön népét, mint etnikai kisebbséget a nyilvánosságnak itt és a muzulmán országokban?
KE: Ami azt illeti, ez egy akadémikust is próbára tévő feladat, akárhonnan nézzük is a kérdést: európai, török, politikai vagy történelmi szempontból. Ők sokkal hivatottabbak lennének arra, hogy erről beszéljenek a hallgatóknak. Akik nem kaphattak felsőfokú képzést, például azok, akik 30 évvel ezelőtt diaszpórába kényszerültek, egyszerűen boldogok, hogy elhagyhatták Törökországot. Ők naponta eljárnak dolgozni ott, ahol éppen élnek. Normális esetben ez a feladatuk. Viszont ha valaki foglalkozik ezzel a témával, akkor azt fogja mondani, hogy ez a nép több mint 5000 éve él Mezopotámiában, és az asszírok gyökerei is ott vannak.
MB: 2-3 évvel ezelőtt tűzvész sújtotta a közeli Izlo-hegy falvainak lakóit. Mondana nekünk erről valamit?
KE: Ez az erdőtűz nem 2-3 éves történet, hanem már 10 éve folyik. Az Izlo-hegyen kizárólag asszír földművesek élnek, akiknek szőlőik, szántóik és termőföldjeik vannak arrafelé. Ez egy nagyon termékeny terület. A tűz elpusztította az egész termést és ezzel szinte megszűnt a megélhetésük, ami félelemmel tölti el az ottaniakat és a visszatelepülőket egyaránt. Amint az emberek azt látnák, hogy béke van, föltámadna bennük a vágy a hazatérésre.
MB: Gondolja, hogy az asszíroknak ismét lehetőségük nyílik rá, hogy zavartalanul éljenek a hazájukban és megőrizzék a kultúrájukat?
KE: Először is, nekünk asszíroknak, akár akarjuk, akár nem, ott vannak a gyökereink. Sokan Európába menekültek és letelepedtek itt, de mi akkor is Mezopotámia őslakosai maradunk. Európa szerte és Németországban is van asszír-arám nyelvű képzés, ami sajnos Törökországban ma sem lehetséges, bár az utóbbi időben mutatkozik némi változás.
MB: Befejezésül milyen útravalót adna a hallgatóknak?
KE: Arra kérem mindazokat a másokat tisztelő és megbecsülő embertársaimat, akik rokonszenveznek a keresztényekkel, hogy emeljék föl szavukat a Szent Mor Gabriel kolostor védelmében. Nemcsak a keresztények, hanem általában a különböző népek, és az összes vallásfelekezet tagjai is érdekeltek a per kedvező végkifejletében. Ez a kolostor hidat alkot egyrészt a Közel- és a Közép-Kelet, másrészt a Közel-Kelet és a Nyugat között. A Szent Mor Gabriel a népeket és különböző felekezeteket összekötő fénylő csillag, szellemi világítótorony, és lelki központ. Hálás vagyok mindazoknak, akik időt szakítottak rám és meghallgattak, és köszönöm támogatásukat a CSI nevében is, hogy védelmükbe veszik a Tur Abdini keresztényeket. |
|
