|
A CSI munkatársai 2007. januárban szabadították ki a 14 éves Marort az évekig tartó rabszolgaságból. Újonnan visszanyert szabadsága fölötti örömét életveszélyes sérülés árnyékolta be. Végül Dr. Luka Deng, a CSI trópusi kórházának vezetője megmentette a fiú életét. |
|
2007. január 15. – Rumdir (Dél-Szudán): Maror Achier Kuol gennyedző lábsebén hónapok óta lustán és jóllakottan rajzanak a fényesen csillogó kék legyek. Egyre mélyebbre hatolnak a friss húsba, és már a csonthártyája is kilátszik. A 14 éves kisfiú lassan föladta, úgyis hiába hajtja el őket. Most 54 társával együtt rongyos ingben és nadrágban ül a puszta homokon. |
|
Ekkor Tito Athian anglikán lelkész odakiáltja a csapatnak: „Jézus, Isten Fia szeret titeket, és nem feledkezik meg rólatok! Veletek volt a rabságban és a szenvedésben is. A keresztények imádkoztak értetek. Ezért vagyunk most itt.” Maror és a többi rabszolgagyerek nem akar hinni a fülének: hát ezután már nem arab „Mesterének” tulajdona? |
|
Kibeszélni a borzalmakat |
|
A kiszabadított rabszolgák most fölállnak. Őslakos segítőnk kérdéseket tesz föl nekik: származásuk, szüleik, és a rabságban őket ért élmények felől érdeklődik. Sokan örülnek, hogy végre kibeszélhetik az évek során fölgyülemlett borzalmakat. Mások viszont alig mernek válaszolni; alig hallhatóan motyognak, és közben tekintetüket a földre szegezik. Maror bizalommal csimpaszkodik John Eibner karjába. A CSI-munkatársa arról faggatja a fiút, hol szerezte szörnyű lábsebét. |
|
Ridegség a társa |
|
„Adharam, a mesterem (rabtartóm) rendszeresen vert egy bambuszbottal. A lábamon lévő seb ezért nem tudott behegedni. Adharam nem akart meggyógyítani, neki mindegy volt, élek-e vagy halok.” Maror elmeséli, hogy hét évvel ezelőtt – alig 6-7 éves kisgyerekként – rabolták el, és Észak-Szudánba hajtották. Keresztény családból származik, és foszlányokban emlékszik még a templomban tanult dalokra és imádságokra. Új „apja” – ahogy arab tulajdonosa szólíttatta magát – a „Hasszán” nevet adta neki. Maror ettől kezdve muzulmán lett. Kívülről kellett tudnia a Korán verseket, és a földre vetődve kellett imádkoznia. Szeretetlenség, verés, kényszermunka, becsmérlés és éhezés kísérte mindenfelé. |
|
Trópusi fekély |
|
Néhány kiszabadított rabot fölismernek a családtagjai, és magukhoz veszik őket. A jelenlévő törzsi vezetők egyik-másik fiatalt a neve alapján a távollevő rokonokhoz vagy a faluközösséghez irányítják. A többiek egyedül indulnak haza szülőföldjükre, abban a reményben, hogy találnak még néhány életben maradt rokont. |
|
Marort teherutóval a CSI trópusi klinikájára kell szállítani, ahol Dr. Luka Deng már várja. A sokat tapasztalt orvos diagnózisa: „Ez egy trópusi fekély. Ha nem kezelik, a sípcsonton lévő nyílt sérülés csontrákot okozhat. Ekkor már csak az amputálás jöhet szóba, aminek viszont legtöbbször újabb gyulladás és halál a vége.” Maror hét évvel ezelőtti elrablása óta most érez először segítőkészséget és szeretet. Madiit, Dr. Luka asszisztense óvatosan kimossa a gennyedző heget, majd fertőtleníti és bekötözi a sebet. |
|
A maradék legyek – újabb áldozatot keresve – hirtelen eltűnnek. Dr. Luka segítője heteken át naponta cseréli a kötést a fiú lábán. Maror évek óta most először ehet eleget, és végre fölerősödik. Életveszélyes sebe napról-napra kisebb, és hamarosan nyomtalanul begyógyul. |
|
Maror megtalálja az édesanyját |
![]() |
|
Maror édesanyjával CSI |
|
Amikor 2007. májusban újra találkozunk vele, már alig ismer meg. A volt rabszolgából vidám fiatalember lett, aki segít kipakolni a gyógyszert a teherautóból. A legnagyobb meglepetés, és öröm azonban este ér bennünket, amikor visszatérünk egy újabb rabszolgakiváltó út után. Dr. Luka bejelenti: Maror édesanyja, Maria megtalálta elveszettnek hitt fiát, és most eljött, hogy hazavigye. |
|
Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik támogatják rabszolgakiváltó és rehabilitációs tevékenységünket Szudánban. Adományod sokszoros gyümölcsöt terem: a rabszolgák kiszabadulnak, meggyógyulnak, és táplálékhoz jutnak – lelkileg is –, ami szeretteiknek is áldás. |
|
A CSI vanjoki kórháza reményt sugároz |
|
A rabszolgákat szinte mindig brutálisan bántalmazzák. Legtöbbjükön gyulladt, nyílt sebek tátonganak.
|
| Nyomtatóbarát verzió |
![]() | Szudán Gyermekek reménye | ![]() | A világ semmihez sem mérhető, ugyanakkor legsebezhetőbb értéke a gyermek. A CSI ezért mindent megtesz a gyengék leggyengébbjeiért. |
![]() | VILÁG A hit ereje | A tized áldást hoz |
![]() | Szudán / Dél-Szudán Az öröm napja 2011. december 1. | ![]() | A rabszolgák kiszabadításának folytatódnia kell. Szudánban ma is több mint 30.000 embert tartanak rabszolgaságban. |
![]() | Mindent mutat (17) |
![]() | India Egy ország mélyszegénységben 2012. január 22. | ![]() | „Az emberek kimondhatatlanul hálásak” – meséli Inés Wertgen, a CSI India projektjének új vezetője. |