2011. november 17. (csütörtök)

Pakisztánban és Indiában 2011. augusztus-szeptember folyamán hatalmas árvizek pusztítottak. A CSI támogatja a károsultakat, hogy a kétségbeesett emberek újra reménykedjenek.

2011, Pakisztán: földönfutóvá lett árvízkárosultak Khiproban CSI  

Pakisztánban és a vele határos Indiában több millió ember vált földönfutóvá az özönvízszerű esőzések következtében. Az ár elmosta a házakat, megsemmisült a termés, az állatok megfulladtak, a helyi lakosok pedig nincstelenek lettek. Sem élelmiszer, sem szállás nem maradt, de gyógyszereik sincsenek. Megszűnt az orvosi ellátás, és fölütötték fejüket a járványok.

A pakisztáni Szind, Baludzsisztán és Pandzsáb tartományokban több mint 5 millió embert sújtott az ár, amely legalább 400 ember életét követelte. Óvatos becslések szerint körülbelül 1,2 millió ház megrongálódott vagy megsemmisült. Több mint 300.000-ren hontalanná lettek. India Orissza szövetségi államában hivatalos adatok szerint 2,3 millió embert sújtott az árvízkatasztrófa. Több mint 3.500 falut öntött el a víz.

Új remény

A vallási kisebbségek tagjai még ennél is többet szenvednek. Pakisztán lakosságának 96%-a muszlim, az indiai Orissza 94%-a pedig hindu. A vallási hovatartozás mindkét államban fontos szerepet játszik, amit nem szabad lebecsülnünk. A keresztényeket szociálisan és társadalmilag is háttérbe szorítják. Életüket és egzisztenciájukat is állandóan fenyegetik, és nem ritkán erőszak áldozatai lesznek. Ez a szomorú mindennapok része, amely katasztrófa idején csak fokozódik. A keresztények pusztán a hitük miatt kevesebb segélyt kapnak, vagy teljesen megfeledkeznek róluk.

A CSI ezért rájuk összpontosít. Elsősorban gyógyszerekkel, élelmiszerekkel látjuk el őket, de a túléléshez nélkülözhetetlen takarókat és ruhát is adunk nekik. Pakisztánban első lépésben 300 khiproi (Szind tartomány) keresztény családot segítettünk meg. Ők már teljesen föladták a reményt, hogy valaha segélyhez jutnak. Annál nagyobb volt az öröm, és a hála, amikor megérkeztek hozzájuk a CSI élelmiszercsomagjai.

Verum Maszih (Pakisztán): „Ez az élelmiszercsomag egy hónapra elegendő az egész családomnak. Hiszem, hogy ez Isten válasza az imáinkra. Nagyon köszönjük, hogy nem feledkeztek meg rólunk. Isten áldja meg bőségesen Önöket ezért.”

Anvar John Maszih lelkész (Pakisztán): „A khiproi gyülekezetem nevében hadd fejezzem ki legmélyebb köszönetemet az Önök együttérzéséért. Köszönjük mindenkinek az adományokat, amelyekkel megsegítettek minket.”

Tetszett a cikk? Kérjük, mondja el véleményét!