2011. szeptember 17. (szombat)

Évente több mint félmillió turista keresi föl a Maldív-szigetek szebbnél szebb pálmastrandjait és egzotikus víz alatti világát. A keresztény őslakosok közben az államtól való félelmükben illegalitásba menekülnek. Őket pusztán a hitük miatt üldözik.

Male, a főváros egyik mecsetje. A Maldív Köztársaság csak a szunnita iszlámot fogadja el. CD  

A Maldív-szigetek trópusi paradicsoma az Indiai-óceán legszebb gyöngyszeme, és sok ember csak álmodozik róla, hogy valaha eljut oda. A turisták többsége azonban egyáltalán nincs tudatában annak, hogy az állam milyen súlyosan megsérti a vallásszabadságot. A látogatók a több mint 200 lakott szigetből mindössze 45-re tehetik be a lábukat, ahol viszont a turistairodák alkalmazottain kívül más őslakosok nem tartózkodhatnak. Így a külföldiek aligha kerülnek kapcsolatba a helyiekkel, és fogalmuk sincs róla, hogy a vallási kisebbségek tagjai mennyire szenvednek az állami önkénytől.

Iszlámisták hatalmon

Maumoon Abdul Gayoom akkori elnök adta ki azt a még ma is érvényben lévő alkotmányt, amely 2008-ban lépett hatályba. Ez úgy rendelkezik, hogy a Maldív Köztársaságban az iszlám az államvallás. A 9/D pont úgy fogalmaz, hogy az ország állampolgárai csak muzulmánok lehetnek. Az nem világos, hogy az akkor mintegy 3.000 maldíviai keresztény ennek következtében elvesztette-e az állampolgárságát. Nem muzulmánként azonban őket az alapvető állampolgári jogok többé nem illetik meg. Aki elhagyja az iszlámot, az automatikusan elveszti az állampolgárságát. Mit lehet ehhez hozzátenni?

A 2008-as első szabad választások eredményeként Mohamed Nasíd lett az elnök, aki megígérte a demokráciát és az emberi jogok tiszteletben tartását. Ám ez az ígéret pusztán szép szó maradt. Az elnök szövetségre lépett az iszlámista Adhaalath Párttal, amely a szunnita iszlám feltétlen híve volt. Ez a lépés pedig megpecsételte a nem muszlim hívők már korábban is korlátok közé szorított vallási életét.

Eltűnt konvertiták

Mivel az ország állampolgára kizárólag muzulmán lehet, a más vallásúak ki vannak zárva a szavazásból és a választásokból is. Kormánytisztviselő, parlamenti képviselő és bíró is csak szunnita muszlim lehet. A csekély számú őslakos keresztény így a közélet alakításában egyáltalán nem vehet részt. Templomaik sincsenek, és még magánlakásokban sem imádkozhatnak közösen. Többször előfordult, hogy a külföldön kereszténységre tért maldíviaiak hazatérésük után nyomtalanul eltűntek. Sajnos egyikük nevét sem tudhatjuk.

A szigor részben a turistákra is vonatkozik: a több mint 700.000 külföldi is csak a szálloda négy fala közt gyakorolhatja felekezeti szokásait, és akkor is csak kis csoportokban.

Mivel az őslakosok tulajdonában sem keresztény irodalom, sem vallási tárgyak nem lehetnek, a turisták is csak saját használatú bibliával rendelkezhetnek. Ezt pedig szigorúan ellenőrzik, és ha a határőrök valakinél mégis ajándékba vagy terjesztésre szánt keresztény irodalmat, jelképet vagy szentírást találnak, azt már a repülőtéren elkobozzák.

Követeld a vallásszabadságot a turistaparadicsomban!

Maldív Köztársaság


Területe: 1.191 sziget, ebből mintegy 200 lakott

Függetlenség napja: 1965. július 26. Ekkor nyerte el önállóságát az Egyesült Királyságtól.

Főváros: Male

Lakosság: körülbelül 400.000, ebből 80.000 vendégmunkás

Nyelv: maldív, más néven dhivehi

Turisták száma évente mintegy 700.000

 Maldív Alkotmány (angol nyelven) 

 További információk: U.S. Department of State 

Tetszett a cikk? Kérjük, mondja el véleményét!