2011. szeptember 16. (péntek)

A kopt nőket csalárd módon férjhez adják egy muszlimhoz, és egyúttal iszlámra kényszerítik. Nem egyedi esetekről van szó – mondja Michele Clark, a CSI igazgatósági tagja.

Hanna(nevét biztonsága érdekében megváltoztattuk) összebarátkozott a szomszédban élő muzulmán lánnyal, aki bemutatta őt a bátyjának. Megtetszettek egymásnak, és egyre több időt töltöttek együtt. A muzulmán lánynak egy napon el kellett intéznie valamit, és Hanna egyedül maradt a báttyal. A fiatalember azonnal kihasználta a helyzetet, és megerőszakolta a lányt. Hanna a családjától való félelemtől és szégyenérzettől vezérelve engedett az erőszaktevőnek, férjhez ment hozzá és fölvette az iszlámot.

A keresztényeknek menniük kell

Hanna esete csak egy a sok házasságra kényszerített és az iszlámot erőszak hatására fölvevő kopt nő közül. Michele Clark a CSI-USA igazgatósági tagja és elismert emberi jogi szakértő. Fő területe a nemzetközi emberkereskedelem. Úgy látja, hogy az egyiptomi elkövetők mind ugyanazt a mintát követik: kezdetben megnyerő a modoruk, hogy elnyerjék a fiatal kopt lányok bizalmát, majd durván visszaélnek vele. A házasságkötés után néhány nappal iszlámra kényszerítik a keresztény nőt. A csuklójukon tetovált keresztet viselő kopt lányokat fájdalmas beavatkozással szabadítják meg a jelképtől.

Amirát (szintén álnév) házasságra kényszerítése után megerőszakolták és megverték, mert nem akart együtt hálni a férjével.

A csuklójára tetovált kopt keresztet, a közel-keleti keresztények hagyományos ismertetőjelét, egyszerűen savval öntötték le.

Kényszerházasság és konverzióra kényszerítés – a szélsőséges muzulmánok ezzel az alattomos eszközzel akarják megfélemlíteni az egyiptomi keresztény kisebbséget. Jelenleg mintegy 8 millió keresztény él az országban, ez a teljes lakosság körülbelül 10%-a. Hoszni Mubarak bukása óta jócskán megnövekedett az emberrablások száma. A hatóságok gyakran támogatják az iszlámistákat. Az egyre feszültebb légkör sok koptot menekülésre késztet. Az egyiptomi keresztények is iraki testvéreik sorsára jutnak? Irakban teljes erővel zajlik a keresztény kisebbség exodusa.

Ők is tehetnek róla?

A kopt lányokat legtöbbször nem idegen, hanem valamilyen muzulmán barát, akiben megbíznak, kényszeríti házasságra és áttérésre. Hogy történhet ez? „Kihasználják az érzékenységüket és a naivságukat” – magyarázza Michele Clark az USA képviselőházi bizottsága előtt. A koptok nem teljes jogú polgárai az egyiptomi társadalomnak. Nagyon sok köztük a szegény. A muszlim elkövetők – gyakran nők is – kihasználják ezt, és pénz ígéretével csábítják el a keresztény lányokat. Egy (vélt) boldog világot ígérnek, ahol nincsenek családi problémák. A koptokra nehezedik ugyanakkor egyfajta beilleszkedési kényszer is – folytatja Clark –, amelyet muzulmán iskolatársaik fejtenek ki. Ez sokszor egyszerűen így fogalmazható meg: „én is olyan akarok lenni mint ők”.

A kopt lányok maguk is hibásak? Az emberkereskedelem szakértője világosan válaszol: Ezek az esetek az emberkereskedelem klasszikus példái. Az áldozatot rászedik, alattomosan elcsábítják, aztán kizsákmányolják. Az ENSZ emberkereskedelmet tiltó jegyzőkönyvének 3-ik cikkelye kimondja, hogy az áldozat beleegyezése semmis, ha erőszakról, csalásról vagy kényszerítésről van szó. Hogy ezek az elemek gyakran megtalálhatók a muszlimok és keresztények közti kapcsolatokban, azt Clark saját helyszíni vizsgálatai is alátámasztják.

A hatóság cinkostárs

A házasságra és iszlámra kényszerített kopt nők csak ritkán tudnak elmenekülni. Legtöbbször hermetikusan elszigetelik őket a külvilágtól, és egyedül nem hagyhatják el a házat. Hozzátartozóikat még telefonon sem hívhatják.

Ha egy nőnek mégis sikerül elmenekülnie, akkor sem élhet tovább a családjával, hiszen őket is bajba sodorná. Az ilyen nők fölkereshetik azokat az intézményeket, ahol menedéket nyerhetnek. A följelentéstől való félelem azonban legtöbbször visszariasztja őket. De féltik saját családjukat is. A rendőrségen sem mernek följelentést tenni, vagy ha mégis, a nyomozás gyakran eredménytelenül zárul. Clark kutatásai során egyetlen olyan esettel sem találkozott, amikor a tettest elítélték.

Az egyiptomi állam muszlimnak tekinti az áttérésre kényszerített koptot. A hatóságok az áldozat kérését, hogy visszatérhessen keresztény hitére, elutasítják. Ők már muzulmán nők lettek, és muzulmán nem térhet át más vallásra. Az pedig nem számít, hogy születésétől muszlim, vagy később – főként kényszer hatására – lett az.

Mit tehetünk?

Hogyan akadályozhatjuk meg a jogsértéseket? Tudnunk kell róluk, mondja Clark: „Minél szélesebb körben válik ismertté a helyzet, annál könnyebb az áldozatoknak megtörni a csöndet, és legyőzni szégyenérzetüket.” A CSI ezért a jövőben még nagyobb súlyt fektet a tájékoztatásra.

2009 novemberében jelent meg Michele Clark jelentése: „Eltűnt, iszlámra és házasságra kényszerített egyiptomi kopt keresztény nők” címmel a CSI fölkérésére. A 42 oldalas tanulmány angol és német nyelven kapható. Önkéntes adomány ellenében szívesen küldünk egy vagy több példányt belőle. A jelentés Clark előadásával együtt ingyenesen is letölthető, és a mellékelt videót megnézheti az alábbi linken:

Michele A. Clark
a CSI-USA igazgatósági tagja. A George Washington Egyetem megbízott előadója. Szakterülete: emberkereskedelem, nők a világpolitikában és a jelenkori disszidens mozgalmak. 2011. július 22-én a washingtoni Helsinki Bizottság előtt beszélt a kopt nők sorsáról. A bizottság tagjai között van 18 amerikai szenátor és három magas rangú kormánytisztviselő.

Tetszett a cikk? Kérjük, mondja el véleményét!