2011. október 18. (kedd)

Zürich, 2011. október 15. (szombat): több mint 100 érdeklődő hallgatta meg az Egyiptom, Irak és Szudán keresztényeiről szóló előadásokat.

Herbert Meier, a CSI nemzetközi elnöke bemutatta a szervezet Szudán melletti fő projektjét: meg akarjuk menteni a Közel-Kelet keresztényeit a kihalástól. „Egyetlen muzulmán többségű országban sincs vallásszabadság. Minden iszlám államban megsértik a más vallásúak jogait” – állította Herbert Meier.

„A szolidaritás az egyetlen fegyver”

Pascale Warda, az iraki átmeneti kormány volt minisztere, és a CSI-vel együttműködő Hamurabbi emberi jogi szervezet vezetője hangsúlyozta: a CSI nélkül nem lettek volna képesek ennyi iraki keresztényt megmenteni. „Az Önök segítségének nemcsak anyagi, hanem erkölcsi is vonatkozása is van: erkölcsi küldetés is, ami reményt hoz.”

Warda beszélt Farah-ról, egy buszkonvoj elleni merénylet legsúlyosabb sebesültjéről, aki többszöri műtét után műlábat kapott, és 77 családról, akik elvesztették hozzátartozójukat, és a CSI-től kaptak támogatást. Elismerésképpen átnyújtotta a Hamurabbi kódexet, az egyik legősibb iraki törvénykönyvet, amelyről elnevezték az emberi jogi szervezetet.

Cáfolta azokat a politikusi véleményeket, hogy a keresztények nem egyedüli áldozatai az erőszaknak. Természetesen megtámadnak ártatlan muzulmánokat is. De az ő esetükben sokszor a hatalom és a pénz is közrejátszik. A keresztényeket azonban nem vezérli hatalmi igény, ehhez ők túl gyengék. Az utóbbi hónapokban újra sok keresztényt gyilkoltak meg. A többieket fenyegetések érik: a terroristák el akarják űzni őket, mert „hitetlenek”.

Warda hangsúlyozta a szolidaritás jelentőségét: „Még a nem keresztények is tudják, hogy a szolidaritás mekkora erőt jelent. […] A szolidaritás a keresztények egyetlen fegyvere, amivel harcolhatnak az iraki üldözés ellen.” A szolidaritás megváltoztathatja a helyzetet, hangsúlyozta Warda bizakodva.

„A szalafisták tudják, hogyan szabaduljanak meg a keresztényektől”

Harminc csinos fiatal nő, a legtöbbjük 18 éves, néhány kicsivel több. A legfiatalabb még csak 14. Jean Maher, az Egyiptomi Emberi Jogi Szövetség francia ágának elnöke mutatja a lányok útlevél fényképeit. Ám sokkal többen vannak, akiket elraboltak, megerőszakoltak, akaratuk ellenére férjhez adtak egy muszlim férfihoz, és iszlámra kényszerítettek:

Maher elmesélte Engy Adel történetét: 12 éves korában elkábították, és elrabolták. Az emberrablók naphosszat verték, és nem hagyták aludni a lányt. Egy hónap alatt több mint ötven férfi erőszakolta meg. A férfiak olyan durván bántak vele, mintha darabokra akarnák tépni. Úgy gyűlölték, mintha az ellenségük lett volna. Végül Adelt az apja kiszabadította, de ekkor beidézték a rendőrségre. A nyomozók veréssel akartak kicsikarni egy „vallomást” belőle, miszerint önként hagyta el a családját, és soha nem erőszakolták meg. Miközben Engy Adel a vele történteket elmesélte, egyre csak ezt hajtogatta: „Miért tették ezt velem? Csak mert keresztény vagyok.”

„A szalafisták kidolgoztak egy stratégiát arra, hogyan szabaduljanak meg a koptoktól – állítja Jean Maher. – Egyik legocsmányabb eszközük a kopt lányok elrablása.” A tettesek meg vannak győződve róla, hogy ez Allahnak tetsző cselekedet: „Iszlámra kényszerítik a hitetlen nőt. Így csökken a koptok, és nő a muzulmánok száma, kiváltképp azért, mert a gyermekek az apjuk vallását követik.” Az elkövetőket gyakran a rendőrség is támogatja, persze nem önzetlenségből. „Egy lány akár 15 millió forintnak megfelelő egyiptomi fontot ér” – magyarázza Maher. A pénz az Öböl-államokból származik.

Jean Maher és Benjamin Doberstein, a CSI-Svájc igazgatója CSI  

„Elfogni, elszigetelni, megalázni”

Jean Maher példákkal bizonyította, hogy a koptokat üldözik és a társadalom peremére szorítják.

A kopt lányokat elrabolják.

A templomokat lerombolják.

A magányos sivatagi szerzeteseket megtámadják.

Kopt nem lehet elnök, sem miniszter.

Koptok nem vehetnek részt a politikában: 444
képviselőből mindössze 2 kopt.

Kopt nem lehet magas rangú katona-, rendőr- vagy
titkosszolgálati tiszt.

Kopt nem lehet nőgyógyász, mivel keresztény nem láthat
szülő muszlim nőt.

Keresztény diáklányoknak fátylat kell hordaniuk. Aki ezt
nem teszi, annak savval öntik le az arcát.

Egyetlen hónap leforgása alatt 400.000 disznót öltek
meg.

Akár egy templom mosdójának fölújításához is a
kormányzó engedélyére van szükség.

Templom építését csak az államelnök engedélyezheti. Az
építési engedély megszerzése „csak” húsz évbe telik.

A nyugati vagy kopt hangzású utcaneveket iszlámra
cserélik.

Koptok sérelmére elkövetett bűnügyet nem tárgyal a
bíróság.

Az „arab tavasz” óta nőtt a koptok elleni erőszak

Hoszni Mubarak bukása óta a koptok helyzet nem javult, sőt rosszabbodott: egyre több keresztény lányt rabolnak el.

Három templomot leromboltak anélkül, hogy bárkit őrizetbe vettek volna. A rendőrség és a katonaság tétlenül szemlélte az eseményeket. A Vádi el-Natrouni kolostort a hadsereg támadta meg. És ugyancsak a hadsereg volt az, amely 2011. október 9-én páncélosokkal nyomult a békésen tüntető tömegbe. Több mint egy tucat halott és több száz sebesült maradt a téren – és mindezt az állam tette! Huszein Tantavi tábornagy, a Katonai Tanács vezetője a januári forradalom idején büszkén jelentette ki: „A hadsereg sohasem fog a tüntetőkre támadni.” Talán elfelejtette hozzátenni – jegyzi meg Maher –, hogy hacsak nem koptokról van szó.

Az iszlámisták nagy hatalomra tettek szert. Áprilisban napokig tüntettek egy keresztény kormányzó kinevezése ellen, megbénítva a közút- és vasútforgalmat. El is érték a céljukat: a keresztény jelölt kénytelen volt átadni a helyét egy muzulmánnak. A szalafisták májusban megtámadtak egy kairói templomot azzal az ürüggyel, hogy a koptok egy iszlámra tért nőt rejtegetnek.

„Előbb az alkotmány!”

Maher azzal vádolja a Muzulmán Testvériséget és a szalafistákat, hogy a maguk javára fordították a forradalmat. A forradalmárok – „liberális muzulmánok, fiatal facebook forradalmárok, koptok és nők” – eredeti követelése: „először az alkotmány” volt. Az iszlámisták azonban gyors választásokat akarnak, mert győzelmet remélnek. Maher szerint a helyzet Gazához hasonló: ott a demokratikus és nemzetközi szervezetek által ellenőrzött választásokat a radikális Hamasz nyerte. Ez a forgatókönyv megismétlődhet Egyiptomban is.

A Katonai Tanács ennek kivédésére létrehozott egy, a választástól független bizottságot, amelynek feladata az új alkotmány kidolgozása. Meg akarják őrizni az állam és egyház szétválasztását, mert ez a vallásszabadság biztosítéka. Jelenleg úgy tűnik, hogy a katonák eddigi terveinek megfelelően 2011. november 28-ára tűzik ki a választásokat. Eddigre el kell készülnie az új alkotmánynak. Maher hangsúlyozza az ima erejét: „Imádkozzunk Egyiptom jövőjéért, a keresztényekért, a jó liberális muzulmánokért, a Közel-Kelet békéjéért, és végül az egész világ békéjéért. Reméljük, hogy a szabad világ vezetői nemcsak beszélnek, de végre cselekszenek. Cselekedjünk, mielőtt túl késő.”

Kilencévesen hurcolták el

Bár új projektünk (a kihalás szélén álló Közel-Keleti keresztények) egyértelműen előtérbe került, előadást hallhattunk a CSI második legnagyobb vállalkozásáról. Simon Deng meghívott előadó Dél-Szudánból rabszolgaéveiről számolt be. Amikor kiszabadult, elhatározta, hogy a történtekről soha nem beszél. Később azonban megkérdőjelezte korábbi döntését: „Hogy hallgathatok, amikor embereket továbbra is 10 dollárért (2.200.-Ft) adnak-vesznek?”

Később rabszolgatartója családostul egy városba költözött, mert a fia ott tanult. Simon Deng itt találkozott saját dél-szudáni törzsi társaival. Az ő segítségükkel menekült meg, és tért vissza szüleihez, akik rég halottnak hitték. Korábban ugyanis tíz tehenet – egy vagyont – ajánlottak annak, aki visszahozza a fiukat, de minden erőfeszítésük hiába való volt.

Később rabszolgatartója családostul egy városba költözött, mert a fia ott tanult. Simon Deng itt találkozott saját dél-szudáni törzsi társaival. Az ő segítségükkel menekült meg, és tért vissza szüleihez, akik rég halottnak hitték. Korábban ugyanis tíz tehenet – egy vagyont – ajánlottak annak, aki visszahozza a fiukat, de minden erőfeszítésük hiába való volt.

„A mai nap különösen megható volt”

2011. október 15. (szombat), Zürich: CSI Nyílt Nap CSI  

Nagy örömünkre szolgált, hogy a Nyílt Nap ekkora érdeklődést váltott ki. A CSI munkatársai sok jelenlévővel beszélgettek, akik támogatásukról biztosítottak.

„Nagyszerű, hogy vannak emberek, akik az esetleges akadályok ellenére is cselekednek.”

Erika Eichenberger, Greifensee

„Minden tiszteletem az Önök tevékenységének. Nem először vagyok itt. […] De a mai nap előadásai és tanúságtevői nagyon megindítottak. Hálásan köszönöm.”

Sven Schelling, Gossau ZH

„Érdekes dolgokat tudtam meg. Felemelő érzés látni, hogy a nehéz sorsú emberek mennyire kitartanak a hitükben. Köszönöm az Úrnak mindazt, amit tesz.”

Étienne Michoud, Neuchâtel/Zürich

„Nagyon informatív volt, és fontosnak tartom, amit Önök tesznek. Az is fontos, hogy beszéljünk ezekről a dolgokról, és még jobban tudatosítsuk a közvéleményben. Nemcsak keresztény körökre gondolok, hanem a nem hívőkre is, mert ez a téma mindenkit érint, hogy az emberek végre fölébredjenek.”

Rosmarie Schärer, Zumikon

„Ami engem megdöbbentett az az, hogy a keresztényüldözés ténye mennyire háttérbe szorul. Nagyon sokat kell tennünk a vallásszabadságért. Nagyon szép gesztus az iraki előadótól, hogy ajándékba hozta a Hamurabbi kódexet, a világ egyik legősibb törvénykönyvét. Ami a jogállamiság egyik első tanúja. És a jogállam megalkotásával megtettük az első lépést a vallási türelem felé.”

Ernst Danner, Zürich

Tetszett a cikk? Kérjük, mondja el véleményét!